Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1956-1967 (Pilisszentkereszt, 2016)
Németh László: Ha én miniszter lennék
tizenöt órát szánni arra, hogy az ember füllel is bevegye, amit könyvből, jegyzetből a szemén át megkap: auditív embernek sem igen érheti meg. Az előadást két dolog teheti külön értékké, élménnyé: ha nagy egyéniség az előadó (olyan csodálatos pedagógus, mint Verebély professzor volt, szakjának olyan filozófusa, mint Korányi Sándor), vagy ha szakja légkörét, anyagát tudja az órára bevinni: egy mestert leset meg velünk műhelyében. (Ilyen volt Nékám professzor, akinek egy-egy bőrgyógyászati órája tíz-tizenöt beteg bemutatásából s a hozzáfűzött kommentárból állt.) Azt, hogy a professzor nagy egyéniség legyen, nem tudjuk elrendelni (legföllebb azt akadályozhatjuk meg, hogy másféle érdemek alapján feltűnően kis emberek vagy egyetemi tanárrá bukott politikusok üljenek a hallgatókra); azt azonban elérhetjük, hogy az előadás ne tankönyv-felmondás vagy -magyarázat legyen, hanem ilyen „bepillantás” a műhelybe. A tankönyvet meg kell írni (s nálunk, úgy látom, sok jó, fordításra is érdemes tankönyvet írnak), olyasformán, ahogy a középiskolai tankönyvekről mondtuk: különválasztva az emlékezet állandó tartalmát s az érdeklődést keltő részleteket; az előadást pedig tartsák olyan tudósok, akikben megvan az az ajándékozó bőség - tán még egy kis színészkacérság is -, amely azt, amit maga megértett, a megértetés költészetével tudja hallgatóinak továbbadni. Felvételi vizsga Az egyetemi oktatással kapcsolatban van egy igen régi, több mint negyvenesztendős hiányérzetem, s egy kevésbé régi (csak tizenhét éves) javaslatom, amely ma is fennáll, s melyet a fejlődés, úgy látom, igazol. A hiányérzet medikus koromból származik: nekimentünk az egyetemnek, s a nyomtatott tanrend volt egyetlen kalauzunk, hogy miféle birodalomba tévedtünk is hát. Már hallgatókoromban gondoltam rá, hogy nem volna fölösleges egy propedeutikát iktatni be az első éven, vagy legalább egy könyvet írni, amelyben az orvostudomány tervrajzán kívül azt is elmondanánk a belépőnek, hogy használhatja ki benne legjobban az idejét, erejét. Később, amikor a tudománytörténet fontosságát felismertem, sőt természetismereti tárgyamat bizonyos módosításokkal a természet- tudomány történeteként tanítottam, arra gondoltam, hogy lehetne-e épp ez a bevezető előkészítő tárgy a természettudományi szakokon, TTK-n, orvos- és mérnökka206
