Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1956-1967 (Pilisszentkereszt, 2016)

Feljegyzés az október 23-án kirobbant magyar forradalomról és következményeiről

A tüntetők ezzel egy időben 8 és 9 óra között a Magyar Rádió épülete elé vonultak, hogy az ifjúság pontokba foglalt követeléseit az ország népével a rádió útján is tudassák. Az ifjúság küldöttsége bement a rádió székházába, hogy vezetőségével tárgyaljon.. Közbe kell itt vetnünk, hogy bár az ifjúság különböző csoportjainak követelései csaknem egységesek voltak, mégsem rendelkezett egységes forradalmi szervezettséggel. Jóformán mindegyik fakultás külön-külön állította össze követeléseit. A szóban forgó estén a különböző ifjúsági csoportok egymás után a rádió épülete elé érkeztek, és valamennyien tárgyalni akartak vezetőségével. A rádió kapui azonban nem nyíltak meg, hanem az ott tartózkodó ÁVH őrség a tömeg közé lőtt. A tömeg ebből a fegyveres beavatkozásból azt következtethette, hogy a Rákosi-Gerő-féle klikk a maga hatalmát akár fegyverrel is meg akarja védeni. Ezek az események robbantották ki a magyar dolgozók fegyveres felkelését.

Ezidáig tehát senki nem gondolt fegyveres felkelésre, szó sem volt arról, hogy ilyet akár belülről, akár kívülről szerveztek volna. A fegyveres felkelést az a puszta tény váltotta ki, hogy a lelkesült tömeg nem nézte tétlenül a tiszta szándékú tüntető társak, köztük nagyszámban lányok, asszonyok, serdülő gyerekek legyilkolását.

Szükségesnek véljük, hogy az események menetét röviden ismertessük. Október 23-án mintegy százezer tüntető a Parlament elé vonult és Nagy Imrét akarta hallani. A tömeg nem kapott olyan kijelentéseket, mely forradalmi izgalmát csillapította volna. A kormány és az akkori pártvezetés a határozatlanság feltűnő jeleit adta. így a rádió a Gerő-beszéd elhangzása után közölte, hogy október 31-re összehívták az MDP központi vezetőségét, mely majd tárgyal az égető kérdésekről. Néhány óra eltelte után ugyancsak a rádió hírül adta, hogy a központi vezetőséget korábban ösz- szehívják. Újabb órák eltelte után már azt közölte a rádió, hogy a központi vezetőséget azonnal összehívták. Az írószövetség küldöttsége 9 óra tájban felkereste az MDP vezetőségét, és az első titkárral akart beszélni. Gerő Ernő fogadta is őket, a beszélgetés azonban eléggé egyoldalú volt. Amidőn feltették a kérdést, vajon lövetnek-e majd a tömegre, Gerő Ernő nemmel felelt. Ugyanekkor Budapest külvárosaiban már dübörögtek a szovjet tankok. Mindebből nyilvánvaló, hogy az MDP akkori vezetői a magyar dolgozók békésnek indult tüntetését erőszakos eszközökkel kívánták elfőjta18