Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1956-1967 (Pilisszentkereszt, 2016)

Püski Sándor: vallomás a népi mozgalomról, különös tekintettel az ellenem lefolytatott büntető eljárásra

tani tudják azonban a szellemi szabadságukat és az irodalmi munkájuk folytatását. A helyzet fejlődése majd meghozza a további teendőket. Másnap jött hozzánk az akkor már illegalitásban élő Kovács Imre. Veres Pétert még ott találta, és tájékoztatott bennünket arról, hogy az ellenállási mozgalom ve­zérkarában a népi mozgalom képviseletében működik. A fenti tárgyalás után levél­ben biztosított engem Balogh Edgár a munkásmozgalomnak az eddigi kiadói tevé­kenységemmel kiérdemelt hálájáról! Ezen a tárgyaláson határoztuk el azt is, hogy - a kölcsönös szellemi szolidaritást kihangsúlyozandó - szerkesztek és kiadok egy olyan propaganda füzetet, amelyben a mozgalom minden jelentősebb írója szerepel egy rövid életrajzzal és a műveiből vett legjellemzőbb idézetekkel. Meg is kezdtem ezt a munkát, de a románok kiugrása meggyorsította a háború alakulását, és már nem volt rá idő megjelentetni. 1944. szeptember második felében, mikor meghallottam, hogy a szovjet csapatok már a délkeleti határnál, Gyula alatt állanak, a feleségemmel együtt elhatároztuk, hogy hazamegyünk az oda közeli szülővárosomba, Békésre. A feleségem elsősorban a gyerekeink miatt, akiket a német megszállás után mindjárt hazatelepítettünk, én pedig abból a meggondolásból is, hogy az országban nyilvánvalóan ott megy át elő­ször a front, s ott leghamarabb lehet a politikai munkához kezdeni. A kiadói mun­kának egyelőre úgyis befellegzett, s a vállalat vezetését rá tudom bízni lektoromra, Simándy Pálra. A Tiszántúl már el volt zárva a polgári közlekedés elől, de a hatósági engedélyt megszereztük azzal az ürüggyel, hogy a gyerekeket akarjuk Pestre hozni. Elindulás előtt kimentünk Szigetszentmiklósra, az Erdeiék tanyájára, hogy bejelentsem Erdei­nek a tervemet, s őket rábeszéljem, hogy Makóra menjenek le, Erdei szülővárosába, s onnan majd, megkeresve egymást, együtt tudjuk indítani mindjárt a front átvonulása után a pártszervezést. Meg is egyeztünk ebben. Szeptember 28-án vonattal utaztunk Szolnokra, onnan mindjárt, de már este busszal át Szajolba, s ott egy hamarosan induló katonai tehervonatra felkapaszkodva, másnap reggel Békésre érkeztünk. * A kiadóm történetéről szóló vallomásomat azzal fejeztem be, hogy 1945-ben ott vol­tunk, az írók nagy része is, én is, és rajtunk keresztül vagy tőlünk függetlenül híveink 171

Next

/
Thumbnails
Contents