Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1956-1967 (Pilisszentkereszt, 2016)
Jelentés ellenséges elemek tevékenységéről
találkozási, összejöveteli helyül szolgált a párt állásfoglalásaival egyet nem értőknek, íróknak és más személyeknek. E problémáról számos alkalommal bizalmas eszmecserét folytattak. 1958. július 28-án Tompa rendelőjében bizalmas beszélgetést folytatott Féja Gézával. A vitát a népi írók elleni koncentrikus támadásnak tekintik. Ezzel kapcsolatosan Tompa kijelentette: „mindent megpróbálnak, de ha nem érnek el eredményt, akkor abbahagyják... és csinálják a koncentrikus támadást, az ellenkezőjét fogják elérni”. 1958. július 29-én ugyanerről a kérdésről Tompa kifejti: „attól, hogy lenyomják a népi íróknak a fejét, attól nem lesznek tehetségesebbek a zsidó írók... úgyhogy nem fognak elérni semmit, csak azt megtehetik, hogy irodalom nélkül lehet élni.” Féja Géza a párt népi írókkal kapcsolatos állásfoglalására elkészítette válaszát. Mielőtt azonban elküldte volna, augusztus 28-án Tompa lakására egy társaságot összehívott, s ez előtt a társaság előtt Féja írását felolvasta és megvitatták. A múlt év őszén Tompa huzamosabb időre lement a Balaton mellé. Ezt megelőzőleg azonban megbízható, de nem ellenőrzött adataink szerint felkereste a leányfalusi lakásán Szentiványi Kálmán írót. Látogatásának célját azzal indokolta, most utazik a Balatonhoz, találkozni fog Illyés Gyulával és a többi népi íróval, szeretne nekik friss és pontos információkat vinni a jelenlegi irodalmi, irodalompolitikai problémákról. Szentiványit megkérte, hogy erről tájékoztassa őt. Dr. Püsky [sic] Sándor, 47 éves keramikus, önálló kisiparos, jogi egyetemet végzett. Már fiatal korában kapcsolatba került Kovách Aladár íróval, kritikussal, akinek széles körű kapcsolatai voltak a múlt rendszerben.215 Horthynak távoli rokona volt. Kovách volt a Turul Bajtársi Szövetség szellemi irányítója, később az Imrédy-párt ideológiai vezetője, 1944-ben a Nemzeti Színház igazgatója. Egyoldalú, nem ellen215 Kovách Aladár Püski Magyar Élet Kiadójának lektora volt 1939-1941 között. Sokat segített Püskinek kiadója felépítésében, ám a Püski kiadó kiadáspolitikájának alakításához, s főként Püski nézeteinek kialakulásához nem volt köze. Az államvédelemnek kellett egy a nemzetiszocializmushoz, a nyugati titkosszolgálatokhoz köthető szál a vádakhoz. 157
