Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1956-1967 (Pilisszentkereszt, 2016)
A hazaárulás alapos gyanúja áll fenn
A HAZAÁRULÁS ALAPOS GYANÚJA ÁLL FENN Alig egy hónappal azután, hogy az államvédelmi hatóság összeállította a népi írókról született „Állásfoglalás”-sal kapcsolatos jelentését, újabb „vádiratot” terjesztett a pártvezetés elé. A nemzeti demokraták ideális megoldásnak látszottak az „ellenségkép” kialakításához, mivel szerteágazó társadalmi kapcsolataik révén az értelmiség különböző csoportjait is be lehetett vonni a képzelt összeesküvés elméletébe, illetve a nyugati kapcsolataik révén kiterjedt nyomozást és vészjósló koncepciót lehetett felépíteni rá. Az államvédelmi hatóság törekvését bátorították az MSZMP Politikai Bizottságának egyes tagjai által folyamatosan napirenden tartott kifogások, melyek a népi írók távolságtartását bírálták. A népi írók ellen nem tudott a hatóság fellépni. Ismertségük, nemzetközi tekintélyük beláthatatlan következményeket okozhatott volna egy velük szemben folytatott eljárás során, melyet nem vállalt sem az erőszakszervezet, sem a politikai vezetés. Ugyanakkor az írók körül csoportosuló nemzeti demokraták, a politikai szervezők és gondolkodók megfelelő bűnbaknak látszottak. A Bibó Istvánék elleni eljárás még rutin feladat volt, hiszen nyíltan tartották a kapcsolatot a külföldi nagykövetségekkel, javaslataikat terjesztették, azaz megvádolásukhoz bőven állt rendelkezésre „bizonyíték”. A gazdasági-politikai konszolidáció előre haladtával azonban egyre nehezebb volt a vádemeléshez szükséges információkat összegyűjteni. 1958 januárjától kezdődően az államvédelem érdeklődése Püski Sándor és baráti köre felé fordult. Már 1957 tavaszán tervezték Püskiék letartóztatását, internálásukat, s Bibóékkal párhuzamosan bíróság elé állításukat. Erre végül nem került még sor, de szisztematikusan gyűjtötték ellenük az adatokat. 1958 májusában a BM II/5.e alosztályán javaslat született arról, hogy nyissanak dossziét „a »népies« írók körében tapasztalható ellenséges tevékenység felderítésére és elhárítására. [...] A »népies« írók 151
