Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1956-1967 (Pilisszentkereszt, 2016)

Szabó Zoltán: Néhány szó a népi forradalmiság múltjáról és jövőjéről

hanem logikusan következik az eszmei alapvetésből is, ahogy ez a népi irodalomban és a falukutatásban megmutatkozott. Ez a kettősség: engesztelhetetlen radikalizmus a nemzeti érdeket szolgáló társadalmi és gazdasági reformok területén egyfelől, realizmus minden olyan kérdésben, amely előnytelen európai földrajzi helyzetünkkel és szerény világpolitikai helyzetünkkel kapcsolatos, másfelől. A mozgalom Márciusi Frontot követő politikai vetületei is alkalmazták a társadalmi kérdésekben a merev lorradalmiság, (a Nemzeti Parasztpárt 1945-ben alacsonyabb birtokhatárt kívánt a földreform tárgyalásain a kommunistáknál) egyéb kérdésekben a hajlékony kompromisszumos készség (a Petőfi-Párt Bibó István forradalom utáni manifesztuma) e váltakozását. Maga a névváltás a forradalom alatt arra vallott, hogy a népi-szellemi erők az új helyzetben a népi forradalom folytatásának lehetőségét keresték, nem restaurációt, vagy puszta részvételt egy új koalícióban.208

A reakció 1956 novemberétől megakadályozta, hogy a Petőfi Párt politikai eszközökkel dolgozzék a népi forradalom továbbvitelén.

Megakadályozta-e azonban azt, hogy a forradalmiságnak ez a magyar fajtája a lelkekben tovább éljen és a társadalomban tovább hódítson? A feleletet erre a kérdésre egy másik kérdés adja meg. Megakadályozta-e a Nemzeti Parasztpárt feloszlása a sztálinista totalitáriánizmus fellépésekor, hogy a népi forradalom eszméi, a népi írók aktív közreműködése nélkül, újabb és újabb híveket toborozzanak? Azt láttuk, hogy a könyveken kívül a toborzást e másfajta és radikális forradalmiság táborába Rákosi rendszere végezte el. Valahányszor skolasztikus dogmatizmusról tett tanúságot, a forradalmiság e dogmamentes magyar fajtája felé tolta az elméket. Az alkalmazott elméletek örökös hangoztatása, elméleteket meggyűlöltetve, e gyakorlatiasan forradalmár magatartás felé tolta a gondolkodó embereket. Minden új lépés a központi hatalom növelésére azt a magyar tervet és szemléletet tette áhítottá, amely forradalmi radikalizmust nem hatalomkoncentrációval öl meg, hanem önkormányzati decentralizációban éltet tovább. Minden elbürokratizált és tönkrement kolhoz a Kert20S A Petőfi Párt elnevezést Németh László javasolta 1956. november 1-én az újjáalakult Nemzeti Parasztpárt elnevezésének. Szabó Zoltánnak a névváltoztatással kapcsolatos okfejtése történelmi és eszmei távlatokat adott a párt új neve értelmezéséhez.

149