Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1956-1967 (Pilisszentkereszt, 2016)
Merre tovább?
jelentek meg, s itthon újabb hullámát indították el a nemzeti demokraták elleni támadásnak. Mesterházi Lajos az Uj Látóhatárban folyó vita kapcsán durva kirohanást intézett a népi mozgalommal szemben, felmelegítve és átvéve az urbánus vádakat Gömbös, az Uj Szellemi Front és a magyar fasizmus ürügyén, személy szerint átkozva Illyés Gyulát, Németh Lászlót és Féja Gézát. Mesterházi a Népszabadság 1958. szeptember 23-i számának 6. oldalán, Amit egy vita elárul című cikkében megrendítő vádakat vágott a népi írók fejéhez Ignotus népieket alapjaiban elítélő írása kapcsán, melyben két évtized távolából Ignotus felidézte a népi írók és Gömbös Gyula miniszterelnök találkozását: „Olyan epizódja volt az a mozgalomnak, amelyeket (sic!) magyarázni vagy menteni lehet, de igazolni - tisztességes hazafi, mindazok után, ami azóta történt - meg sem próbálhatja. Ilyen politikai analfabétizmus, ilyen naivság - nincs! »Naivság«, amely a »népi« írók ürügyén Gömböst és a magyar fasizmust rehabilitálja?!...” Az Uj Látóhatár felbecsülhetetlen értékű feladatot teljesített azzal, hogy megszólaltatta az emigrációban élő írókat és politikusokat, hiszen az írások kiteljesítették a népi gondolatról addig tudott történetet, s egyben útmutatóul is szolgáltak a hazaiak számára. A Népszabadság cikke és az egyéb reakciók ahhoz is hozzájárultak, hogy itthon egyre többen szereztek tudomást az Új Látóhatárról és az emigráns nemzetiekről. Az egyik legfontosabb közlemény Szabó Zoltán tanulmánya volt, melyben az első világháborút követő egyetlen valóságos szellemi forradalmának a népi forradalmat tekintette. írásában az emigráció népi eszmékhez tartozó szárnyának iránymutatásul jelölte ki, hogy e „belső kör” tagjai végezzék el a számvetés és az értékek felmutatásának műhelymunkáját, őrizzék meg a „szekértábor” egységét, ne szóródjanak szét az „érvényesülés, igazodás, helyezkedés” lehetőségei között, s a „nagyszámú export írótól elkülönülve folytassák az egyedül érdemest, azt, amit a fentiekben igyekeztem, sebtében, összefoglalni” - írta Szabó. Szabó Zoltán népi forradalma egy olyan társadalom eljövetelét vizionálta, „amely nem osztályfogalmazásban nemzeti, dogmátlanul szocialista és magyarul emberséges. 145