Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1956-1967 (Pilisszentkereszt, 2016)
Kovács Imre: A megoldás: kompromisszum
Ha valaha szükséges volt, hogy józanul vélekedjünk és fegyelmezetten viselkedjünk, akkor most aztán tényleg itt az ideje, hogy a nemzetközi helyzetet mi is reálisan mérjük fel és a lehetőségeket tárgyilagosan értékeljük ki. Arra senki sem gondol közülünk - hiszem és vallom -, hogy a Nyugatot hűtlenül cserbenhagyja. Ellenkezőleg, a végzetes kihívás drámai pillanatában, amikor a sors órája ütött, félreérthetetlenül kijelentjük, hogy szolidárisak vagyunk az emberiség közös ügyével, a szabadság és demokrácia nagy eszméivel. De nem is olyan biztos, hogy a szabad világ a Kreml puskacsöve elé került és tehetetlenül ki van szolgáltatva a kommunisták kénye- kedvének. A mesterséges szovjet holdat a természet örök törvényei lendítették keringésbe a föld körül, a probléma csupán az volt, hogyan lőjék ki a világűrbe. Hruscsov azt állítja, hogy kontinensközi rakétát használtak erre a célra. A nyugati szakértőket először impresszionálta az orosz siker, politikusok és katonák beijedtek, háromnégyévi előnyt adtak a Szovjetuniónak, ma már nyugodtabban ítélik meg a fegyverkezési versengést, és nem látnak különbséget a két nagyhatalom háborús potenciálja között. A hisztéria elükével Nyugaton felülkerekedett az a vélemény, hogy a Szovjetunióval tárgyalni kell. Nem azért, mert erősebb, hanem azért, hogy a világ békéjét megóvják. Az államférfiak nem vesztették el a fejüket, a moralitás sokkal fontosabb tényező cselekedeteikben, mint gondolnók: őszinte a vágy, hogy az emberiséget megkíméljék a végső pusztulástól. A Kreml ilyetén megnyilatkozásait is komolyan lehet venni, tehát még egyszer határozottan megállapíthatjuk, amint azt a Látóhatár minden politikai írása kifejezésre juttatta, hogy háború a közeljövőben nem lesz, és a magyar kérdés megoldását véglegesen ki kell emelni ebből a perspektívából. A másik faktumot is mindjárt hozzávehetjük: a Nyugat a mai helyzetben még annyira sem volna hajlandó egy vasfüggöny mögötti felkelést megsegíteni, mint azt a magyar forradalom esetében latolgatta. Az Egyesült Nemzetek tizennégy határozata végrehajtatlan maradt; Kreml-koronával a fején és Sputnik-jogarral a kezében Hruscsov ma még inkább semmibe vesz mindenféle erkölcsi megbélyegzést, mint nagyra- törő és kíméletlen pályafutása során bármikor. Mi maradt hát Kelet-Európa szerencsétlen országainak? Mit várhat a magyar nép a jövőtől sorsa jobbra fordulása érdekében? 138