Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1956-1967 (Pilisszentkereszt, 2016)
A nemzetépítő demokratikus ellenállás születése
A NEMZETÉPÍTŐ DEMOKRATIKUS ELLENÁLLÁS SZÜLETÉSE A magyar nemzetépítő demokratikus ellenállás születésének pillanata egy tragikus és konkrét eseményhez a magyar függetlenségi szabadságharc elfojtásának pillanatához kötődik. 1956. november 4-én hajnalban a szovjet csapatok elindulnak Budapest és a vidéki nagyvárosok felé, elfoglalják azok stratégiai pontjait, megkezdődik a fegyveres csoportok, a független magyar politikai intézmények felszámolása. A magyar államiság jelképének tekinthető Parlament épületébe, ahol a hivatalos magyar kormány működött, szovjet fegyveresek hatoltak be, megbénítva az ország politikai központjának működését. Nagy Imre miniszterelnök még a szovjet csapatok megérkezése előtt elhagyta az épületet és néhány politikai szövetségesével a jugoszláv nagykövetségre menekült. Utolsó rádiószózatában még azt jelentette be, hogy a magyar csapatok harcban állnak, s a kormány kitart a helyén. Ez azonban csak részben volt igaz. A „kapitány elhagyta hajóját”. A Parlament épületében tartózkodott ugyan Tildy Zoltán a kormány tagja, ám a szovjet fegyveresek megérkezése után megegyezett azok parancsnokával, hogy sértetlenül elhagyhatja az épületet, s a továbbiakban kivonta magát a politikai események köréből. A Parlamentben tartózkodott ugyan Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, a tulajdonképpeni államfő, ám az ő politikai súlya nem volt jelentős. Volt a Parlamentben azonban egy „botcsinálta” politikus, aki komolyan vette a miniszterelnöki bejelentést és miniszteri esküjét, a független Magyarország kormányának tagjaként próbálta megőrizni az ország politikai vezetésének tekintélyét és ezáltal az ország méltóságát. O volt Bibó István, a Petőfi Párt egyik minisztere, aki a Parlament épületében maradt, s egy nyilatkozatban, majd egy memorandumban foglalta össze a magyar kormány álláspontját a szovjet beavatkozásról és az ország további lehetőségeiről. A nyilatkozatát telefonon lediktálta Zsigmond Gyula barátjá9
