Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)

Hetilap hasábjaira költözik a mozgalom

sajtótörvény ellen. Ezt Kovács Imre, aki rendkívül ügyes taktikus volt, az egyik egyetemi szervezet tömeggyűlésével, szinte mellékesen, elfogadtatta, mint a magyar ifjúság tiltakozását. Lengyel elvitte Gróf Széchenyi György képviselőhöz, a Korunk Szava főszerkesztőjéhez, aki a tiltakozást a parlamentben az 1938. május

4-i ülésen - bár kormánypárti képviselő volt - teljes egészében felolvasta. Meg is jelent így másnap a lapokban.6/ A törvényt ennek ellenére elfogadták, megpecsételve ezzel sok lap és nyilvánossági fórum sorsát. Kovácsék azonban a szigorodó feltételek ellenére a saját kézben lévő, folyamatosan megjelenő lap megvásárlása mellett döntöttek.

Választásuk egy olyan lapra esett, melynek már komoly előtörténete volt, a hatóság által bejegyzett, folyamatosan megjelenő, olvasótáborral rendelkező lap volt. A Szabad Szó címmel megjelenő lapot 1899. október 28-án alapították Szentesen, ám a lap története első perctől kezdve összefonódott Mezőfi Vilmos nevével. A lap a helyi szociáldemokraták inspirációjára született meg, s erősítette az alapítói szándék komolyságát, hogy mellé állt a helyi földmunkásmozgalom egyik ismert alakja, Mezőfi Vilmos is. Mezőfi ellentétbe került a szociáldemokratákkal, mivel kifogásolta a szegényparasztság körében zajló agitáció elégtelenségét. Uj pártot alapított Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt néven, S'szorosabb kapcsolatot keresett a földmunkásokkal.

A Szabad Szó felelős szerkesztője az első hónapokban Pásztor János, társszerkesztői pedig Árvái Bálint és Békési Imre voltak. Mezőfi kezdetben még csak munkatársként szerepelt az újság impresszumában. A lap irányítását az 1900-as parlamenti választások után néhány nappal vette át. Mezőfi a Szociáldemokrata Párt nemzeti és agrárkérdésekkel szemben érzéketlen és jobboldali politikájával elégedetlen tömegekre és Várkonyi szétvert agrárszocialista mozgalmára építette új pártszervezetét, s az indulásnál a Szociáldemokrata Párttal ellentétben helyesen ismerte fel a parasztság politikai szervezésének fontosságát. Ugyanakkor a

A Márciusi Fronttól az Újholdig. Kabdcbó Lóránt beszélgetése Lengyel Balázzsal a Magyar Rádióban 1984. július 2-án, a Sorsfordító pillanatok című rádiósorozatban. Lengyel Balázs: Két sorsforduló. Balassi Kiadó, Budapest 1998. 586. o.

75