Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)
A Márciusi Front utóélete
Az egyre aktívabb Erdei Ferenc a Válasz 1937. decemberi számában terjedelmes írásban foglalta össze javaslatait a Márciusi Front jövőjével kapcsolatban.53 Erdei írásának alapvető mondanivalója valójában a Márciusi Front politikai jellegének erősítése volt. „A szabadságért és a szabadságjogokért küzdeni kell" - írta Erdei, azt nem adják adományként. A küzdelemnek azonban „...politikai módszere van, s mérlegelendő utakat kell követniük azoknak, akik komolyan részt akarnak venni a küzdelemben." Már írása elején egyértelművé tette, hogy a kimondott és leírt szavak „... nem fegyverek ebben a harcban, csak toborzó kiáltások. ” Kijelentette, hogy a szabadságot ki kell harcolnia minden nemzedéknek, ám a „... szabadság megépítéséhez politikai út vezet, valóságos szabadságot csak hatalmi tényezők képesek kiharcolni." Azaz nem tartotta elegendőnek az írói mozgalom buzdító szavait, mindenképpen politikai szervezet alakítását sürgette. Ugyanakkor ezt a szervezetet egyelőre nem pártformában javasolta megalakítani, mert véleménye szerint „... csak illúzió itt a szabadság, és futóhomokra épít, aki arra épít. ” Meggyőződése szerint titkos választójog, szólás- és gondolatszabadság a fennálló politikai tényezők mellett nem valósulhat meg, ,...csak új és erős politikai tényezők építhetik meg. ” Erdei nem politikai pártot, hanem tisztázó politikai mozgalmat ajánlott, amely megalkothatja a „világnézetet adó és mindenre kész felelettel szolgáló magyar politikai" programot. Kétségtelen azonban, hogy az ezt megvalósító szervezet viszont már nem lehet más, csak egy politikai párt. Erdei tehát abban vélte a Márciusi Front szerepét kiteljesíteni, hogy megalkossa az átfogó programot, melyet majd egy politikai szervezet, egy politikai párt fog végigvinni. Erdei felvetéseire Féja Géza reagált a Válasz 1938. évi első számában. Kertelés nélkül tette fel a kérdést, a Márciusi Front „.. .alkosson pártot, vagy olvadjon bele valamelyik hozzá közel álló pártbaf”36 Válasza a kérdésre: nem! Felfogása szerint az íróknak függetlennek kell lenniük a taktikázásba bonyolódott és kénysze- rített pártoktól, a írásaikkal a felvilágosítást, az űtmutatást kell szolgálniuk. Véleménye szerint a szellem embereinek, az íróknak, filozófusoknak, művészeknek 55 Erdei Ferenc: A szabadság politikája. Válasz, 1937. 12. 712-721. o. 56 Féja Géza: A szellem politikája. Válasz, 1938. 1. 6-18. o. 64
