Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)
Szellemi mozgalom a vidéki Magyarország felemelkedéséért
névsort sikerült Erdeinek, Donáthnak és Sárközi Mátyásnak Makóra csábítania. Ott volt Féja Gáza, Illyés Gyula, Kovács Imre és Veres Péter a népi írók közül, az Egyetemi Kört Pollner György, Pataki Ernő, Lengyel Balázs és Tettamanti Károly képviselte, Debrecenből pedig Kiss József jött el. Fontos megemlíteni, hogy számos szimpatizáló szervezet is elküldte képviselőjét, így ott volt a debreceni Reform Társaság képviseletében Dr. Szabó Ferenc, az Ország Útja című folyóiratot Keszthelyi Nándor és Makay Miklós képviselte, a MEFHOSZ-tól Veres László, Békéscsabáról dr. Sády Ernő, Hódmezővásárhelyről a szociáldemokrata képviselő Takács Ferenc, Nagykőrösről dr. Kiss László, a Szegedi Fiatalok nevében pedig Tömöri Viola és Baróti Dezső jelent meg. Darvas József a találkozó másnapjára érkezett meg Bibó Istvánnal együtt. Október 2-án este — romantikus körülmények között — „közel negyven fő részvételével zártkörű megbeszéléssel kezdődött el a Makói találkozó, mely másnap már a hagymások székházában folytatta munkáját. ” Mint azt Féja Gézának a Válasz júniusi számában közzétett cikke is előlegezte, már az első este a vita középpontjába a mozgalom jellegével kapcsolatos kérdések kerültek, mindenekelőtt a párttá alakulás kérdése. E gondolatot határozottan Erdei és Kovács támogatták. Illyés Gyula, Veres Péter, Féja Géza a szellemi mozgalom misszióját tartotta elsődlegesnek, Donáth Ferencék egy népfront jellegű koalíció hívei voltak. Veres Péter sem látta értelmét a párttá alakulásnak, véleménye szerint helytelen lett volna pártot szervezni, mert egyrészt a parasztság körében lehetetlennek tartotta a helyi szervezetek alakítását, másrészt az veszélyeztetné a meglévő ellenzéki pártok, elsősorban a szociáldemokrata és a kisgazdapárt pozícióit, hiszen körükből vonna el tagokat, szavazatokat. Veres - szociáldemokrata párttagsága okán is - féltette a baloldali pártok befolyását egy új politikai szervezettől. O elsősorban a diákok szerepét vélte felfedezni a Márciusi Front hátterében, s meggyőződése szerint ők képtelenek lettek volna egy elsöprő erejű tömegmozgalmat teremteni, fenntartani a parasztság körében, ráadásul a velük társuló írókat alkalmatlannak tartotta politikai szerepre. Féja álláspontja nem változott a Válaszban megjelentetett írása óta. A Márciusi Front feladatául a Magyarországot bemutató szociográfiai kutatások folytatá50
