Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)

Névmutató

elnöke volt. 1931-től országgyűlési képviselő lett. 1934-1935-ben Magyarország nép- szövetségi főmegbízottja. Miután 1940-ben lemondott a pártelnökségről, Horthy Miklós kormányzó, valamint Teleki Pál miniszterelnök megbízásából az Egyesült Ál­lamokba utazott, hogy a német orientáció ellensúlyozására kapcsolatokat építsen ki az angolszász hatalmakkal. Soha nem tért haza. 1945 után az emigráció egyik vezetője, egyben megosztó személyisége lett. ERDEI Ferenc (Makó, 1910. december 24,-Budapest, 1971. május 11.) szociológus, politikus. A Márciusi Front és a Nemzeti Parasztpárt szervezője, 1945 után a Paraszt­párt alelnöke. A Rákosi-rendszerben több miniszteri funkciót is betöltött, bajbajutott parasztpárti társainak sokszor segített. 1956-ban miniszterelnök-helyettesként ő hir­dette meg a Parasztpárt újjáalakítását, ám a párt tevékenységébe nem kapcsolódott be. 1957-től a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára és az Agrártudományi Kuta­tó Intézet igazgatója lett. ERDÉLYI JÓZSEF (Újbátorpuszta, 1896. december 30.-Budapest, 1978. október 4.) költő. Lázadó alkat volt, az elnyomott szegényparasztság követeléseit szólaltatta meg. Antiszemitizmusa az 1930-as évek végén a szélsőjobboldali politika felé sodorta. A Solymosi Eszter vére című verse a nyilas Virradatban jelent meg, mely miatt évtizede­ken keresztül támadásokat kellett elviselnie. 1947-ben háromévi börtönre ítélték. 1954-től ismét publikálhatott, sikert nem aratott verseivel. FARKAS Ferenc (Marosvásárhely, 1903. november 4.-Budapest, 1966. január 22.) banktisztviselő, politikus, újságszerkesztő és kiadó. Egyik alapítója volt a Márciusi Frontnak, majd a Nemzeti Parasztpártnak. 1938 és 1944 között a Szabad Szó szer­kesztője és kiadója volt. Kovács Imre támogatója a Parasztpárton belül, ám 1947. feb­ruár 25-én csatlakozott az Erdei-csoporthoz. Az 1949-es választás előtt lemondott tisztségeiről, meghasonlott önmagával. 1950-ben az üldöztetéstől tartva öngyilkossá­got kísérelt meg. Ugyan egészségkárosodás nélkül túlélte, mégis egészen 1953-ig be­tegállományban maradt. 1956-ban ő lett az újjáalakult parasztpárt, a Petőfi párt főtit­kára, és államtitkárként, Bibó Istvánnal együtt bekerült Nagy Imre kormányába. 1957 májusában lemondott tisztéről, Szentendrén teljesen visszavonultságban élt haláláig. FARKAS Mihály (Abaújszántó, 1904. július 18.-Budapest, 1965. december 6.) politi­kus, a Rákosi-rendszer meghatározó személyisége. 1948. szeptember 9-étől 1953. jú­lius 2-áig honvédelmi miniszter volt. 1957 tavaszán a csúcsvezetők közül egyedüli­ként - az ÁVH-t vezető Péter Gáborhoz hasonlóan - „a személyi kultusz éveiben” elkövetett bűnökért és törvénysértésekért bíróság elé állították, és tizenhat évnyi bör­434

Next

/
Thumbnails
Contents