Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)

Névmutató

Moszkvából érkezett kommunisták az ő közreműködésével tudták megalapozni magyarországi jelenlétüket. Egyik aláírója a moszkvai fegyverszüneti szerződésnek 1945. január. 20-án. Részt vett a papi békemozgalom megalakításában. 1962 és 1976 között a belvárosi Szt. Mihály-templom lelkésze volt.

BÉKI ERNŐ (Budapest, 1913. április 14.- Szeged 2010. június) tanár. Illegális kommunistaként vett részt Donáth Ferenccel együtt a Parasztpárt szervezésében.

BETHLEN István (Gernyeszeg, 1874. október 8.-Moszkva, 1946. október 5.) jogász, politikus. 1921 és 1931 között Magyarország miniszterelnöke. A Horthy Miklós nevével fémjelzett keresztény-<onzervatív rendszer legjelentősebb államférfija, aki kormányzása alatt konszolidálta a politikai életet, növekvő pályára állította a megcsonkított ország gazdaságát, ezzel együtt pedig a korszak kulturális és szociális reformjait is megalapozta.

BlBÓ ISTVÁN (Budapest, 1911. augusztus 7.-Budapest, 1979. május 10.) jogász, könyvtáros. A 20. század egyik legnagyobb demokrata magyar politikai gondolkodója. 1956-ban a Nagy Imre-kormány - a szovjet megszállás után is helyén kitartó, s a megszállás ellen tiltakozó - államminisztere.

BOLDIZSÁR Iván (Budapest, 1912. október 30.-Budapest, 1988. december 22.) író, újságíró. Történelmi és kulturálistémájú, forrásértékű újságokat, folyóiratokat szerkesztett. A két világháború között mert baloldali lenni, a második világháború utáni évtizedekben pedig mert polgár lenni.

BORBÁNDI GYULA (Budapest, 1919. szeptember 24.-) író, történész, szerkesztő. A Parasztpárt hatodik kerületi szervezetének titkára volt. Az emigráció legjelentősebb folyóiratának, az Új Látóhatárnak 40 évfolyamon keresztül szerkesztője. Meghatározó monográfiát írt a népi mozgalomról és az 1945 utáni magyar emigrációról.

BORSODY ISTVÁN (Eperjes, 1911. szeptember 16.-New York, 2000. október 17.) történész, író. 1947-ben a washingtoni magyar követség sajtóattaséjaként emigrált, aktív szerepet vállalt a magyar emigráció politikai életében. A The New York Times olvasói levelek rovatában az évek folyamán több mint hatvan alkalommal nyilatkozott meg, helyesbített vagy mondott véleményt aktuális témákról. Egész személyiségében erkölcsi és szellemi felelősséget viselt Magyarország - és tegyük hozzá, nemcsak az ország, hanem a nemzet - sorsáért és jövőjéért. „Ahol ő volt, ott volt az igazi Magyarország. ” - írta Litván György halálára fogalmazott nekrológjában.

430