Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)

Szellemi mozgalom a vidéki Magyarország felemelkedéséért

tudását és határozottságát. Donáth a Centrálban ismerte meg Kovács révén Zilahyt, Erdeit és Féja Gézát. Illyéssel és Veressel már korábbról volt kapcsolata.

A Centrál kávéház - miután eldőlt, hogy kibontják a Márciusi Front zászlaját - egyik februári megbeszélésen vetődött fel annak a gondolata, hogy a március 15-i megemlékezés alkalmával kellene a Márciusi Frontnak kilépnie a nyilvánosság elé. Részt vettek ezen a beszélgetésen az Egyetemi Kör képviselői is, akik támogatták az elképzelést. Az írók a márciusi ünnepséget jó alkalomnak tekintették ahhoz, hogy a Nemzeti Múzeum előtt jelentsék be a Front megalakulását. Összeállították a nagygyűlés programját, Zilahy Lajos és Féja Géza mond beszédet, s Kovács Imre olvassa majd fel a Front 12 pontját, a követeléseiket.

A pontok megfogalmazása közös munka volt a kávéházi asztalnál, de végső formába Kovács és Donáth öntötte, éjszakákon át vitatkozva a Diákok Házában. Ez a 12 pont már valóban alternatívát jelentett a hatalom által beígért, de megvalósítani képtelen politikával szemben. Egyszerre volt következetesen demokratikus és magyar. Nem más országokból importált eszméket vallott, ami akkoriban mind a jobboldali, mind a baloldali mozgalmakban szokványos jelenség volt, hanem a magyar valóságból fakadt és a magyar társadalom becsapott, kisemmizett, megalázott és megfélemlített rétegének legégetőbb szükségleteire adott választ.

Demokratikus átalakítást, gondolat-, szólás-, sajtó-, gyülekezési és szervezkedési szabadságot, általános, egyenlő és titkos, minden korrektívum nélküli választójogot, az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségének legteljesebb betartását követelte. Bár a program kimondta az 500 kát. holdon felüli birtokok kisajátítását, ám már nem pusztán csak a földosztást, hanem a politika és a gazdaság összefonódásának elválasztását, a bankok, kartellek és monopóliumok magyarságsorvasztó uralmának megszüntetését, progresszív adórendszer bevezetését, minimális munkabérek megállapítását is megfogalmazta. Fontos eleme a követeléseknek az a rész, melyben a munkához, megélhetéshez jutás programpontjait fogalmazták meg, s melyben munkát követeltek minden dolgozni akaró magyar számára, megfogalmazták a 40 órás munkahét bevezetésének szükségességét mind a szellemi, mind a fizikai munkában, s felléptek az álláshalmozás és a mamutjövedelmek megszüntetése mellett.

40