Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)

Végelszámolás

kári szolgálatot szerveztem meg. A november 4-én megalakult Forra­dalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökének bejelentése alapján, amely szerint minden olyan párttal, amely a szocializmus alapelveiben és a szocializmus fejlesztésének szükségességében egyetért, együtt kíván mű­ködni, kerestük a koalr.ió többi pártjaival a kibontakozás lehetőségeit, és azt a december 8-án kelt „Nyilatkozat”-ban lefektettük. Annak egy pél­dányát eljuttattuk a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak (Varga István professzor adta át Kossá István pénzügyminiszternek), egy pél­dányát az Elnöki Tanács elnökéhez juttattuk (Antal József útján került Dobi Istvánhoz), egy példányát Menőn, indiai nagykövet útján a Szov­jetunió kormányához juttattunk el, végül egy példányt Andropov szovjet nagykövethez küldöttünk el. Végezetül 1957. január 7-én, a január 5-én keletkezett és 6-án nyilvá­nosságra hozott „Kormány-nyilatkozat" gondos áttanulmányozása után egy jegyzőkönyvvel lezártam a párt amúgy is minimumra leszűkített központi működését és egy telefonügyeleti szolgálat ellátására a pártköz­pont szolgálatában 1947 óta megszakítás nélkül álló Szín Magda párt­alkalmazottat jelöltem ki. A jegyzőkönyvet (C. alatt) mellékelem. Tekintettel arra, hogy főtitkári megbízatásom ideiglenes jellegű, ami ad­dig tart, amíg a Parasztpárt országos tanácskozása a tisztség betöltéséről nem intézkedik, s mivel erre nem került sor, szóbeli megbeszéléseinkhez híven szükségesnek látom, hogy a József nádor tér 12. szám alatti helyi­séget, annak berendezését és pénztárkészletét külön jegyzőkönyv kíséreté­ben kettőtöknek - a párt két korábbi elnökének — a párt képviselői cso­portja rendelkezésére átadjam. Senki önmaga bírája nem lehet. Mégis megállapítom, hogy a szocialista létesítmények és vívmányok védelmezésében a legnehezebb, legkritiku­sabb időpontban helytálltam, és a nemzeti öntudat népi és demokratikus értelmezését is, a magyarság és a parasztság érzésvilágának hangot ad­va, úgy képviseltem, hogy az sem sovén, sem túlzó nacionalista színt nem kapott. Tartottam magam a hagyományhoz, amely a Parasztpártot

Next

/
Thumbnails
Contents