Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)
Parasztpártiak az 1956-os felkelésben
ember 28-án fogalmazta meg az írószövetség s a Parasztpárt vezetése Feljegyzés az október 23-án kirobbant magyar forradalomról és következményeiről címmel. Az írás hosszan elemezte a forradalmat kiváltó okokat, és a történéseket. A politikai kibontakozás feltételének az Elnöki Tanács és parlament feloszlatását, valamint a munkástanácsok, a forradalmi szervek és az 1945-ös koalíciós pártok részvételével megalakítandó Forradalmi Kormányzótanács létrehozását tekintették. A javaslat szerint ez a testület hívná össze az alkotmányozó nemzetgyűlést, s nevezné ki azt a kormányt „... amely megdönthetetlen biztosítékokat nyiíjt mind az ellenforradalommal mind a Rákosi-Gerő klikk restaurációjával szemben. ,íf3s A Petőfi Pártnak fontos politikai szerepe volt az úgynevezett Memorandum megfogalmazásában is. Az indiai követség, amely szintén megkapta Bibó november 9-én készített, később Expozé-ként emlegetett feljegyzését, már november 10-e körül kiszivárogtatta, hogy hajlandó közvetíteni a politikai felek között, ha erre felkérést kap. Göncz Árpád közreműködésével a Kisgazdapárt, a Parasztszövetség, a Központi Munkástanács, az írószövetség, a Petőfi Párt és a Szociáldemokrata Párt megfogalmazott egy felkérő levelet az indiai kormányhoz. Az indiai követség igen aktív volt, szinte minden forradalmi szervezettel tartott fenn kapcsolatot. A december másodikától hetedikéig Budapesten tartózkodó K. P. S. Menon, India Szovjetunióbeli és magyarországi nagykövete nemcsak a Kádárkormánnyal, de az ellenállás és a pártok több aktivistájával is tárgyalt. A Petőfi Pártban november közepe és december eleje között elkészült egy kibontakozási tervezet, amely elsősorban Bibó István november 9-i Expozéjára, illetve a közben ismét aktívvá vált Farkas Ferenc tervezetére épült. A kibontakozási tervezet szövegezésében Bibó István és Farkas Ferenc mellett a parasztpárti pártirodába többé-kevésbé rendszeresen bejáró Féja Géza, Püski Sándor, Tamási Áron, Zsigmond Gyula, és más parasztpárti vezetők is részt vettek, A parasztpárti kibontakozási tervezet kidolgozásával párhuzamosan a kisgazdapárti vezetők is keresték a lehetőséget a Kádár kormánnyal való kiegyezésre. Kovács Béla két alkalommal is tárgyalt Kádár Jánossal. Kovács Béláék és Farkas Ferencék kö'13S Feljegyzés az október 23-án kirobbant magyar forradalomról és következményeiről. HNF Archívum, IX. 3. ö. e. 395 ___
