Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)

Szellemi mozgalom a vidéki Magyarország felemelkedéséért

tesszük, hogy az elsősorban a közéletben, a radikális ellenzéki szerepet betöltő pártok programjában megfogalmazottak esszenciája volt, önálló politikai platformra viszont alkalmatlan. Annak programmá fejlesztéséhez kellettek a falukutatók, a népi írók, a politikában járatos és elképzelésekkel, cselekvési tervvel rendelkező falukutató fiatalok, illetve az a szellemi kör, amely megerősítette a debreceni és budapesti egyetemista fiatalok jogos indulatát. A népi mozgalom a magyar társadalom mélyéből felszínre hozott, addig ismeretlen valóság tudatosításával, a nemzeti sorskérdések megfogalmazásával, a paraszti társadalom helyzetét megváltoztatni szándékozó javaslataival fokozatosan a fiatal értelmiség, az egyetemi hallgatók mind szélesebb körét vonzotta magához. A folyamat tehát fordítva játszódott le, mint ahogyan azt néhány feldolgozás sugalmazni szerette volna23. Zöld Sándor Donáth Ferenccel, Újhelyi Szilárddal és Fehér Lajossal együtt részt vett az 1936-os balatonszárszói Soli Deo Glória konferencián, s ott meghallgathatta dr. Makkai Sándor előadását a magyar kultúra alapvonalairól, illetve Féja Géza gondolatait az európai és a magyar kultúra kapcsolatairól. Szárszón is találkoztak Kovács Imrével, aki ekkor már A Néma Forradalom megírására készülődött, kialakult és pontos elképzelése volt a jövőről.

Az kétségtelen, hogy a Diéta megalapozta a debreceni egyetemi fiatalok, budapesti társaik és Kovács Imre későbbi kapcsolatát. Ott találkozott Kovács Imre először Losonczy Gézával, Újhelyi Szilárddal, Szilágyi Józseffel, Zöld Sándorral Donáth Ferenccel és Kiss Józseffel, majd Budapesten Kállai Gyulával. Sejtette, bár nem tudta, hogy kapcsolatban állnak az illegális kommunista mozgalommal. A nagyerdei strandon folytatott beszélgetéseikből derült ki, hogy ők valamilyen népfrontszerű mozgalom létrehozásában gondolkoznak. Nem szabad elfelejteni, hogy a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusán elfogadták a népfrontmozgalom szervezésének elvét, ám annak megvalósítására nem rendelkeztek elképzelésekkel. A munkások politikai szervezeteinek, a szakszervezeteknek és a

23 Lásd például: Pintér István: A márciusi front. Kossuth Kiadó, Budapest 1987., Fél évszázad múltán a márciusi frontról. Szerkesztette: Pintér István. Reform Lap- és Könyvkiadó Rt., Budapest 1989. Népfront Magyarországon. Szerkesztette: Sipos Attila. Kossuth Kiadó, Budapest 1985.

38