Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)
Parasztpártiak az 1956-os felkelésben
Keresztury úgy fogalmazott, hazudna .. aki tagadni akarná, hogy az előadásnak szinte minden lényeges mozzanata mai sebeket karmolfel, mai nyugtalanságokat bolygat meg, mai indidatok lángjára önt olajatA bemutatón minden elképzelést felülmúló sikert aratott a mű. Mintha egy kulturális tüntetés zajlott volna le. A közönség tomboló lelkesedéssel fejezte ki - miközben Révai az egyik páholy mélyén figyelte az eseményeket - szimpátiáját, szeretetét és megbecsülését Németh felé. Természetesen a népi írók is ott voltak a nézőtéren, Németh László úgy emlékezett meg róla, mintha Illyés és Veres Péter vezényelte volna a tomboló tapsvihar ritmusát. Alig pár nap múlva a pesti utcákon visszhangzott a Katona Színház nézőterén felzúgó tapsorkán. A felkelés előkészítésében tevőlegesen nem vettek részt a népi írók, vagy a volt parasztpárt „szunnyadó” politikusai, aktivistái. Az egyedüli szereplő ilyen értelemben Veres Péter volt, aki október 23.-án a Bem szobor talapzatáról olvasta fel a Magyar írók Szövetségének kiáltványát és hét pontos követelését. Veres Péter az írószövetség elnökeként szólalt meg, a tömeg zajongott, hangosítás hiányában nem is nagyon értették, amit mondott, azaz fergeteges hatást ezek a követelések nem gerjesztettek. Nem is okozhattak ilyent, hiszen ennél már sokkal radikálisabb és egyértelműbb volt a Műegyetemen elfogadott, a többpártrendszeren alapuló polgári demokráciát és a nemzeti függetlenség gondolatát megfogalmazó 12 pont. Veres Péter a Bem szobortól a Kossuth térre ment a tüntető tömeggel, s ott átadta az írók követelését a minisztertanács elnökhelyettesének és munkatársainak, nevezetesen Erdei Ferencnek, Hidas Istvánnak és Mekis Józsefnek. Erdeiék ideges hangulatban voltak, elképzelésük sem volt arról, hogy mi történjen a petícióval, s főként nem, hogy mi történjen a téren összezsúfolódó tömeggel. Visszaemlékezések szerint Veres Péternek még abban is volt szerepe október 23-án, hogy Nagy Imre kimozduljon otthonából, s bemenjen a Parlamentbe, szóljon az őt éltető tömeghez. Veres Péter is egyike lehetett azoknak, akik a Kossuth téren látottak alapján nyomatékosan kérte Nagy Imrét, hogy álljon a tömeg elé, s nyugtassa meg őket. Veres az esti órákban lelkesülten ment haza, ám más másnap szembesülnie kellett a terror jeleivel, a kialakult káosszal. Veres Péter 379
