Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)
Sorsdöntő választmányi ülés 1946 novemberében
100 ezer ember megpróbálna ellenállni, de a többi megpróbálná., mire lehet ezekkel menni... Es nincs olyan kormány, amely ne vetne számot azzal, hogy nem lehet számításon kívül hagyni a parasztságot, meg kell értetni magukat vele, mert parasztok nélkül élet nem volt és nem is lesz soha. ” Veres Péter tévedett - ezt a későbbi események bebizonyították —, ám ott és akkor ezek a kijelentései azt eredményezték, hogy a Parasztpárt befordult egy egyirányú utcába. Hiába hangoztatta Veres beszéde további részében többször is, hogy Kováccsal egyetért bizonyos kérdésekben, mert zárásként viszont egyértelművé tette, hogy „... mi, Darvas, Erdei is én nem vagyunk hajlandók a Baloldali Blokkból kilépni és a munkásosztállyal szembeállni.” Veres Péter ugyanakkor rendkívül politikusán arról is beszélt, hogy ezt a Baloldali Blokkot ő át akarja alakítani demokratikus blokká, s ezért kell a kisgazdákkal továbbra is tárgyalni, hogy őket is bevonják ebbe a demokratikus blokkba. Kovács Imre ezen utóbbi szalmaszálba kapaszkodott bele, s elfogadva Veresnek azt a koncepcióját, hogy demokratikus blokkot akar kiépíteni, s ő nem akarja akadályozni javaslatával Veres elképzelését, visszavonta a saját listát, s elfogadta Veres jelöltjeit. A nagyválasztmányon többségben voltak ugyan Kovács Imre hívei, de Veres Péter ellen ezek sem szívesen léptek volna fel. A nagyválasztmányi ülésen - Veres Péter taktikus fellépésének eredményeképpen - nem szakadt szét a Parasztpárt, bár lehetősége a levegőben lógott. Ugyanakkor a választmányi ülés nem döntött a Parasztpárt további haladási útjának fő kérdéseiben, megmaradt a politikai élet passzív szerepkörében. A Nagyválasztmányon megalakultak a párt vezető testületéi, kijelölték az apparátusi egységek vezetőit is. Rövid, ámde annál élesebb vita még folyt arról, hogy a parlamenti képviselők maguk válasszák meg vezetőjüket, avagy az a Politikai Bizottság egyik tagja lehessen csak, ám ezt is eldöntötte Veres Péter hozzászólása, melyben csak olyan személyt volt hajlandó elfogadni a frakció élén, akiben megbízik, viszont a frakció vezetője mindenképpen tagja legyen a Politikai Bizottságnak. A vezető testület tehát a Veres Péter által javasolt parasztküldöttekből állt össze, kiegészülve Veres Péter pártelnökkel Kovács Imre és Erdei Ferenc alelnökökkel, valamint Farkas Ferenc, Nánási Fászló és Tóth Endre köz294
