Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)

Sorsdöntő választmányi ülés 1946 novemberében

ződve arról, hogy azok az emberek mind kifogástalan népi demokraták és alkalmas emberek - mondta —, hanem azért, mert a szabadságot a mi számunkra ebben a pillanatban leginkább a munkáspártok részéről tudjuk biztosítani.” Úgy vélte, hogy még mindig nem dőlt el, hogy kié lesz az ország. „Elintézetlen maradt az a nagy kérdés, hogy a nép feltörő erői saját maguktól tudják érvényesíteni akaratukat és szándékukat, vagy pedig gyámkodás alatt maradnak továbbra is. ”

Veres Péter a koalíció megtartását alapvető érdeknek nevezte, mert véleménye szerint annak felmondásával polgárháborús helyzet alakulhat ki. A polgárháború rémképe többször is visszatért beszédében, sokkolta a jelenlévőket. „Még nem tudjuk, hogy Magyarországon mondjuk baloldali politikai irány van, vagy pedig olyan, amely nyitva hagyja a kapukat és ajtókat jobbra is és balra is.” - tette egyértelművé véleményét a Kommunista párt által szorgalmazott, a szocializmusba elvezető népi demokrácia formájáról. A döntés a nagy pártok kezében van — mondta, az ő hatalmi akaratuk a döntő, a Parasztpárt befolyása csekély. Éppen ezért kell nagy pártot építeni, hogy a paraszti érdekeket társadalmi jelentőségüknek megfelelően képviselni tudják.

A párt szövetségesi kapcsolatairól azt mondta, hogy a Parasztpárt olyan párt „... amelyet minden párt akár jobbról, akár balról elfogad ugyan, de mindegyik csak azt akarja; hogy mi adjunk erőt az ő céljaik eléréséhez, de ők nem akarnak erőt adni a mi céljainkhoz. ” Félreérthetetlen célzás volt ez arra, hogy a kommunisták követelései mellé soha nem társult a paraszti érdekek megfelelő intézményi képviseletét biztosító javaslat.

Az ebédszünetben kezdett terjedni a Szviridowal folytatott beszélgetéséről szóló szóbeszéd. A folytatásban Veres Péter végigvezette a Parasztpárt történetét, szólt a politika egyes területein követett parasztpárti álláspontról, s hosszasan beszélt a párton belüli polarizációról, valamint az augusztus végi sorsdöntő értekezletről. „Mi középen vagyunk - szögezte le. - Azt mondom, minden irányban nyissuk ki a kapukat... ” - ismételte meg a Kovács-csoport alig fél évvel korábbi álláspontját.

Amikor a párton belüli ellentétekre terelte a szót, sokan közbekiabáltak, mire Veres megszakította beszédét, s bejelentette, amennyiben nem megfelelő felelős287