Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)
Az első nagyválasztmányi ülés 1946 márciusában
nultatni, hiszen a kommunistáknak is megvoltak a segédcsapatai a szakszervezetek formájában. Ezért próbálkoztak a Parasztszövetségben való együttműködéssel, hogy a „...Kisgazdapárt dolgozó kisgazdáival valahogy érintkezésbe jussunk.” Amennyiben viszont nagy pártot épít a Parasztpárt, akkor ez a parasztegység a Parasztpártban valósul meg, azaz nincs szükség a Parasztszövetségre sem - érvelt. A minisztériumok elosztásakor folytatott vitákra utalva, megtisztelőnek tekintette, hogy a Parasztpárt a kultusztárcát kapta. Ugyanakkor itt is megengedte magának a politikai tanulság levonását, mert „...a mi felelősségünk csak addig terjed, amennyiben részesedünk a hatalomból. Mivel pedig a hatalomból nem nagyon részesedünk, ne a mi hátunkon akarják elverni a port." Mindenki megértette ebből a két mondatból, hogy a Baloldali Blokkban a Parasztpártnak semmilyen hatalmi, vagy befolyásoló szerepe nem volt, pusztán sodródott az árral. Beszéde végén Kovács bejelentette, hogy lemond a főtitkárságról, mert a választásokon olyan eredményt tudtak elérni csak, ami nem elégíthette ki a parasztság igényeit, bár hozzátette, hogy ez nem elsősorban rajtuk, hanem az országban tapasztalható körülményeken is múlt. A Választmány tagjai megdöbbenéssel fogadták a nyílt, egyértelmű beszédet, melynek végén Kovácsot éltették, s közfelkiáltással ragaszkodtak maradásához. Erdei kongresszusi felszólalásában elkerülte a Kovács Imre által elmondott finom utalásokat, szinte csak a párt szervezésének és az öntudatos parasztság nevelésének kérdésével foglalkozott. Mivel Kovács beszéde az előzményekből vezette le a jelen helyzet kérdéseit, ezért ő is tett egy félreérthetetlen megjegyzést a régebbi parasztszervezetre: „...a szellemi előzmények tulajdonképpen, ha politikai párt igényével és tudatával szervezte is munkáját, mégsem volt pártszervezet, mégsem volt olyan szervezett pártmozgalom, hogy mi ennek alapján a felszabadulás után, már sok szervezeti tapasztalatra, sok politikai tanulságra, fogásokra, képzettségre lettünk volna kiképezve. ’80ü Megismételte a népi írók egy részének háború előtt hangoztatott érveit, hogy az írók írjanak, de a politikai az más képességeket igényel. Erdei 500 Erdei Ferenc beszéde. NPP NV, 1946. március 10-11-i ülés jegyzőkönyve. (PIL, 284. f. 2. öe.) 258