Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)

Az első nagyválasztmányi ülés 1946 márciusában

AZ ELSŐ NAGYVÁLASZTMÁNYI ÜLÉS 1946 MÁRCIUSÁBAN

1946. március 11-12-én tartotta meg első kongresszusát a Nemzeti Parasztpárt, ezzel végérvényesen törvényesítve a párt működését, hiszen addig nem a párt által választott vezetők irányították a szervezetet. A parasztpárt eredetileg már 1945 augusztusára tervezte a Nagyválasztmány összehívását, de erre egyrészt az akkori belső viták, valamint a választásra való készülődés miatt nem került sor. Nem kis szerepet játszott az akkori elhalasztásban az is, hogy akkoriban erős pozíciót foglalt el a párton belüli Kovács- zsoport, míg 1946 tavaszán inkább az Erdei-csoport érezhette meghatározó szerepkörben magát. Mint tudjuk a szervezést az Erdei-csoport tartotta kezében, így a választmány összehívását is ők befolyásolták leginkább. A párt kongresszusára meghirdetett jelszavak radikális Kisgazdapárt-ellenes hangulatot tolmácsolták. „Földet vissza nem adunk!” hirdette nagy betűkkel a Szabad Szó, míg a helyi küldöttválasztásokon az „Urakkal nem alkuszunk!” feliratok uralták a termeket.

A tömegpárttá fejlődés szempontjából is sorsdöntőnek látszott a tanácskozás, ezért a Parasztújság - amely a párt hetilapjaként jelent meg 1945 ősze óta - február végi számának vezércikkében Kovács Imre feltette a kérdést; elsősorban a szegényparasztság pártja maradjon a párt, vagy terjessze ki a szervezkedést a dolgozó parasztság egészére „...vagyis mindenkire, aki maga dolgozik és nem mással dolgoztat.’294 Kovács elemezte a Nemzeti Parasztpárt többi párthoz való viszonyát, s ismételten hangsúlyozta a más pártoktól való elhatárolódást. Bár nem írta le, de mindenki számára egyértelmű volt, hogy a Kommunista pártra gondolt

!'’'1 Kovács Imre: Országos pártkongresszus. Parasztújság, 1946. február 24. 1. o.

253