Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)

A Parasztpárt kormányzati szerepvállalása

Figyelmeztető jelzés lehetett ez minden olyan politikai erőnek, amely az egész népet próbálta felelőssé tenni Magyarország második világháborús szerepéért, s azoknak is, akik a demokrácia intézményeinek korlátozását tervezték. A Parla­menti megszólalások sem leplezhették el azonban azokat az ellentéteket, melyek a párt vezetésén belül feszültek. A nemzetgyűlési képviselőcsoport néhány tagja Veres Péterhez küldött levelében ezért azt kezdeményezte, hogy az Intéző Bi­zottság adjon számot a képviselőknek a párt eddigi politikájáról, gazdasági hely­zetéről, beleértve a pártvállalatok ügyét is, továbbá javasolták, hogy az Intéző Bizottságot bővítsék ki néhány parasztképviselő behívásával, s ezáltal álljon hely­re a vidékiek és Budapestiek közötti arány. A pártvezetőség és a képviselőcsoport közös megbeszélésére 1945. december 6-án került sor. Kovács Imre ezen az ülésen egy utolsó kísérletet tett a Paraszt­párt beszorított helyzetéből történő ki mozdítására. „Azzal az igénnyel nézem a parasztpártot, hogy ebből egyszer országos vezető nagy párt lesz. ”291 Úgy vélte, hogy a párt kapuit végre ki kell nyitni a kis és középparaszti réteg előtt, így a kisgazda- párttól jelentős tömegeket, esetleg képviselőket is át lehet ültetni a parasztpárti padsorokba, illetve a kommunista és szociáldemokrata manipulációk leleplezésé­vel a szegényparaszti réteget is le tudná választani a Kommunista pártról. Javasla­tait a képviselők és az Intéző Bizottság tagjai tartózkodással fogadták. Egyedül Búzás Márton Heves megyei képviselő állt ki mellette, akit nem sokkal később, pontosan Kovács támogatása miatt ki is zártak a pártból.292 Búzás csatlakozva Kovácshoz követelte a kommunistáktól való dhatárolódást, mert véleménye sze­291 NPP IB cs a képviselőcsoport 1945. december 6-i ülésének jegyzőkönyve. (PIL, 274. f. 5-1. ö.c.) ’ * Tanulságos Búzás esete. Az 1930-is években, mint sok fiatal forradalmár, ő is kapcsolatba került a nyilaskeresztes mozgalommal, ám később mégis az antifasiszta ellenállásba kapcsoló­dott be. Letartóztatták, Sopronkőhidán tartották fogva. Heves megyében ő kezdte el a Pa­rasztpárt szervezését, onnan lett képviselő. A Parasztpártból való kizárásakor fiatalkori botlását hozták tel indokként. Mandátumáról nem mondott, le megbízatása lejártáig pártonkívüliként volt a paraszti érdekek szószólója. 1947-ben visszatért a gazdálkodáshoz. Később letartóztatták, 1954-ben az államhatalom elleni szervezkedés vádjával 7 év szabadságvesztésre ítélték. 1956- ban feltételesen szabadlábra engedték, ám 1957-ben kötelezték a hátralévő öt év letöltésére. 249

Next

/
Thumbnails
Contents