Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)

Éleződő ellentétek a választási kudarc után

ÉLEZŐDŐ ELLENTÉTEK A VÁLASZTÁSI KUDARC UTÁN A választási kudarcok elemzése, értékelése nem történt meg a Parasztpárt testü­letéiben. Születtek elemzések a szavazatok megoszlásáról, az egyes megyék titká­rai készítettek magyarázkodó jelentéseket, de átfogó politikai értékelés nem ké­szült. A párt vezetői pusztán személyes megnyilvánulásaik, írásaik, beszédeik során fogalmazták meg véleményüket a kudarc okairól, azok szintézise nem ke­rült megtárgyalásra. Veres Péter az okokat abban látta, hogy az állami feladatok elvonták a párt vezetőit saját pártjuk szervezésétől, s nem tudtak eleget foglalkozni a párt ügyei­vel. Ebben részben igaza lehetett Veresnek, ám az is látszik, hogy a párt vezetői továbbra sem ismerték fel Kovács Imrének azt a fontos stratégiai és taktikai kon­cepcióját', amely a politikai befolyás és hatalmi pozíció tömegekre gyakorolt ösz­tönző hatásáról szólt. Hiába lett volna több ideje a párt vezetőinek a pártszerve­zésre, ha nem rendelkeztek megfelelő mennyiségű autóval, ha nem tudták elérni, hogy mindenütt legyenek pártházak, pártirodák, ha akadozott a pártsajtó előállí­tása, és így tovább. Kovács pontosan látta, hogy a hatalmi pozíció biztosítja azt a befolyást és azon keresztül azt az infrastruktúrát, amely megmutatja a párt erejét, üzeneteit eljuttatja az emberekhez. Veres Péter a másik hiányosságot abban vélte megtalálni, hogy a Nemzeti Pa­rasztpárt kis párt lévén folyamatosan a nagy pártokhoz alkalmazkodott. Veresnek ebben is igaza volt, mivel a parasztpárt folyamatosan defenzívában politizált a választásokra készülőben. Ám ez nem volt determinált, számtalan alkalma adó­dott volna ebből a szerepből kitörni. Gondoljunk a magyar-szovjet gazdasági egyezmény körüli vitára, a közös listaállítással kapcsolatos vitára, ^agy a rendőr­241

Next

/
Thumbnails
Contents