Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)

Éleződő ellentétek a választási kudarc után

ÉLEZŐDŐ ELLENTÉTEK A VÁLASZTÁSI KUDARC UTÁN

A választási kudarcok elemzése, értékelése nem történt meg a Parasztpárt testületéiben. Születtek elemzések a szavazatok megoszlásáról, az egyes megyék titkárai készítettek magyarázkodó jelentéseket, de átfogó politikai értékelés nem készült. A párt vezetői pusztán személyes megnyilvánulásaik, írásaik, beszédeik során fogalmazták meg véleményüket a kudarc okairól, azok szintézise nem került megtárgyalásra.

Veres Péter az okokat abban látta, hogy az állami feladatok elvonták a párt vezetőit saját pártjuk szervezésétől, s nem tudtak eleget foglalkozni a párt ügyeivel. Ebben részben igaza lehetett Veresnek, ám az is látszik, hogy a párt vezetői továbbra sem ismerték fel Kovács Imrének azt a fontos stratégiai és taktikai koncepcióját', amely a politikai befolyás és hatalmi pozíció tömegekre gyakorolt ösztönző hatásáról szólt. Hiába lett volna több ideje a párt vezetőinek a pártszervezésre, ha nem rendelkeztek megfelelő mennyiségű autóval, ha nem tudták elérni, hogy mindenütt legyenek pártházak, pártirodák, ha akadozott a pártsajtó előállítása, és így tovább. Kovács pontosan látta, hogy a hatalmi pozíció biztosítja azt a befolyást és azon keresztül azt az infrastruktúrát, amely megmutatja a párt erejét, üzeneteit eljuttatja az emberekhez.

Veres Péter a másik hiányosságot abban vélte megtalálni, hogy a Nemzeti Parasztpárt kis párt lévén folyamatosan a nagy pártokhoz alkalmazkodott. Veresnek ebben is igaza volt, mivel a parasztpárt folyamatosan defenzívában politizált a választásokra készülőben. Ám ez nem volt determinált, számtalan alkalma adódott volna ebből a szerepből kitörni. Gondoljunk a magyar-szovjet gazdasági egyezmény körüli vitára, a közös listaállítással kapcsolatos vitára, ^agy a rendőr241