Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)

A Parasztpárt szereplése az 1945-os választásokon

ellenére, hog)' az Intéző Bizottság erre nem hatalmazta fel Erdeit, ám ő a kisgazdák kiegészítő nyilatkozata után úgy ítélte meg, hogy ő is adhatja szavazatát az elfogadáshoz. Döntésének hátterében az előzőekben ismertetett, Balogh István által előterjesztett kísérőlevél megnyugtató tartalma állhatott. Mindamellett fontos felfedezni Erdei magatartásában azt a momentumot, hogy döntése meghozatalában felülbírálta pártjának utasítását, egyeztetés nélkül változtatott az eredeti parasztpárti állásponton. Adódhatnak természetesen olyan helyzetek, amikor egy politikusnak nincs módja arra, hogy véleményét pártjával megerősítse, ám ez a helyzet nem ilyen volt. Amennyiben Erdei tartja magát az Intéző Bizottság utasításához, úgy a döntés elnapolásra került volna, s annak visszhangja nagyon komoly előnyt biztosított volna a Parasztpártnak az országos választásokon. Egyedüli szereplőként állt volna ki a nemzeti érdekek határozott képviseletében. Nem ez történt. A nyilvánosság előtt a Parasztpárt is belesimult a kommunisták által szorgalmazott megalkuvó politikába.

Az Intéző Bizottság ülésén a referátumot Illyés Gyula tartotta. Feltette a kérdést, „ezt a krízist mikor kell megoldanir2/9 Összegezte a helyzetet, az egyik csoport a kommunistákkal együttműködve képzeli el a Parasztpárt jövőjét, a másik csoport nem kíván a kommunistákkal együtt haladni, de nem is köti szövetség semmilyen más párthoz. Mivel a két irány ellentétes egymással, ezért úgy vélte dönteni kell róla, melyik irányban haladjon tovább a Parasztpárt. Illyés szerette volna ugyanakkor elkerülni a szakadást, különösen a választások előtt. A jövőt egy olyan pártban látta, amely saját forradalmi utat követ, mert „... ha Kovács Imre kilép egységes lesz a párt, ha Erdei akkor is. Ha bármelyik fél veszi át a vezetést, tiszta arculata lesz a pártnak. Bármennyire is keserű, mégis meg kell találni egy ilyen tisztulást. ” Illyés és a hozzá csatlakozó Veres Péter is azt szorgalmazta, hogy a választásokig ne történjen radikális változás, próbálják meg „összedrótozni” a pártot. Jócsik Lajos, a budapesti szervezet vezetője, elkeseredetten ostorozta a budapesti értelmiséget, egyértelmű parasztpolitika követését és a Kommunista

' NPP IB, 1945. október 12-i ülés jegyzőkönyve. (PIL, 284. f. 13. ö.e. 1. kötet.)

231