Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)
A Parasztpárt szereplése az 1945-os választásokon
%-os vegyes vállalatok formájában képzelték el, melynek működő tőkéjét a Szovjetunió szolgáltatta volna. Bár a kereskedelmi egyezménynek kétségtelenül voltak kedvező rövid távú hatásai, valójában fokozta Magyarország gazdasági-politikai kiszolgáltatottságát. A Kisgazdapárt és a polgári pártok félelemmel tekintettek a szerződésre, annak minisztertanácsi ratifikációját mindenképpen meg akarták akadályozni. Miközben a brit vezetés arra buzdította az ideiglenes kormányt, hogy a szerződés kapcsán forduljon a SZEB-hez, az amerikai külügyminiszter arra utasította hazája budapesti diplomáciai képviseletét, hogy ne támogassa a szerződés elutasítását szorgalmazó személyeket, mivel az USA képtelen lenne pótolni azokat a gazdasági veszteségeket, amelyek abban az esetben érnék az országot, ha a szovjetek megtorlást alkalmaznának. Miklós Béla ideiglenes nemzeti kormánya nehéz helyzetbe került. A miniszterelnök rendkívüli minisztertanácsot hívott össze 1945. október 12-ére a ratifikálás megvitatása céljából. Maga a miniszterelnök úgy érezte, hogy az ideiglenes nemzeti kormánynak nincsen mandátuma arra, hogy öt évre, vagy még tovább mégharározza az ország gazdasági jövőjét. Eredetileg Miklós Béla úgy tervezte, bog}" saját maga fűz észrevételeket a szerződéshez a megtárgyalása előtt, ám végül azt átruházta államtitkárára. Balogh István kisgazda miniszterelnökségi államtitkár a szerződés ratifikálását javasolta a minisztertanácsban. Érvelésében nem tartotta megalapozottnak azokat az aggodalmakat, amelyek a szovjet politikai befolyás növekedésére vonatkoztak. Ügy tartotta, hogy a szerződés kedvezően érinti a jóvátételi fizetéseket, annak elutasítása bizalmatlanságot jelezne a Szovjetunió irányában. A közvélemény megnyugtatása céljából Balogh javasolta, hogy csatoljanak egy kísérőlevelet a szerződéshez, amely kimondaná, hogy ,1. a szerződő felek megállapítják, hogy a szovjet-magyar gazdasági együttműködésre vonatkozó jelen megállapodás nem bír kizáró jelleggel az Egyesült Államok és az összes többi országokkal szemben. 2. Megállapítják a szerződő jelek, hogy a jelenlegi egyezmény elsősorban azokra a német 228
