Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)
A Parasztpárt szervezeti kiépülése
párt lett. ’250 Ez a bejelentés a Parasztpárt életében azért volt korszakos jelentőségű, mert hiába alapították meg 1939-ben, a háború végéig szervezetei gyakorlatilag nem léteztek. Kétségtelen, hogy a Szabad. Szó szervezői és csoportjai megkönnyítették a Parasztpárt helyi szervezeteinek megalakítását, de ezeknek a szervezőknek sem tapasztalata, sem képzettsége nem volt. Ennek fényében érthető meg, hogy mekkora jelentősége volt ennek a bejelentésnek. Ugyanakkor azt is hozzá kell tennünk, hogy a Parasztpárt inkább az országos politikában játszott szerepet, szervezeteinek mennyisége meg sem közelítette a többi párt helyi szervezeteinek számát. Kovács Imre ennek az országos elismertségnek a tudatában tartotta fontosnak kijelenteni, hogy ,... most már nyíltan ki kell mondani, hogy semmi közünk a kommunistákhoz, hogy mást akarunk, mert ha ez nem így lenne, akkor mi most nem a Parasztpártban lennénk, hanem a Kommunista pártban." A kommunistáktól történő ilyen mértékű elhatárolódás azonban felborította volna azt a szerepet, amelyet a kommunisták a Parasztpártnak szántak. A Kommunista pártnak szüksége volt a Parasztpártra, de csak a szegényparasztság szervezésében, s nem engedhette meg, hogy egy erős parasztképviselet jöjjön létre, mely a kisgazdákat és a szegényparasztságot is magába foglalja. A párt önállósodási törekvéseit tehát le kellett törni, melyre a legegyszerűbb megoldásnak Kovács Imre eltávolítása látszott. A Parasztpárt vezetésében Sipos Gyula tartotta kezében a személyi ügyeket, ő kapcsolta össze a pártközpontot a helyi szervezetekkel. Darvas József, mint a Szabad Szó főszerkesztője, a párt nyilvánossági ügyeit irányította. Erdei miniszteri megbízása íltal nélkülözhetetlen vezetője volt a pártnak. Ne feledjük el, hogy Sipos, mint Győrffy-kollégista, szoros kapcsolatot tartott az illegális kommunistákkal, baloldaliságát nem is titkolta, Darvas már a Márciusi Frontban is kommunista megbízásból volt jelen, Erdei pedig 1944 decemberében elkötelezte magát Gerőnek és Révainak. Mivel Veres Péter sokszor nem is értette a politikai csatákat, ezért amennyiben Kovács Imrét ki tudják szorítani a közvetlen vezetésből, egyedül Farkas Ferenc maradt volna ellentétes véleményen, s 5 is elbátortalanodott volna. A támadást tehát haladék2'° Az Elnöki Tanács [NPP ET], 1945. május 15-ei ülésének jegyzőkönyve. (PIL, 284. f. 13. ö.e. IV. kötet.) 199
