Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)
Parasztsors a huszadik század első harmadában
A gazdaságok számának és területének százalékos megoszlása 1895,1935;> Töip ebirtok Kisbirtok Középbirtok Nagybirtok ÖsszeMegnevezés 0-5 5-100 100-1000 1000sen katasztrális hold Gazdaságok száma 53,6 45,4 0,8 0,2 100,0 1895 72,4 26,8 0,7 0,1 100,0 1935 Összes terület 1895 5,8 45,5 15,4 32,3 100,0 1935 10,1 41,8 18,2 29,9 100,0 Szántó 1895 6,8 57,6 16,1 19,5 100,0 1935 12,3 53,1 14,5 20,1 100,0 Van azonban a parasztság meghatározásának egy másik problémája is. A paraszti lét ugyanis nem pusztán birtoknagyság kérdése, hanem vannak további minőségi elemei is, amelyek az életmódban, illetve a gazdálkodás jellegében keresendők. A két világháború közötti paraszti gazdálkodásban Magyarországon a termelés, nem vált külön a családtól, annak keretei között zajlott. A parasztság jellemzője, hogy a termelésnek és a fogyasztásnak is a család alapegysége. A vidék lakossága elsősorban önellátásra rendezkedett be. A paraszti gazdálkodásnak a természeti feltételekhez igazodó rendje, a családi gazdálkodás belterjes módja, a korábbi korszakokból örökölt sajátos falusi szokásrend, amely a hétköznapokat és ünnepeket az öltözködéstől a táplálkozáson át a nemi szerepekig és a lakáshasználat módjáig meghatározta, a városi társadalomhoz képest sajátos életmódú, elkülönült világgá tette a parasztságot. A parasztcsaládokban a családfő irányító szerepe megkérdőjelezhetetlen volt. A családi munkaszervezetben övé volt a döntések felelőssége és joga, mindenki más helyét pedig neme és életkora jelölte ki. A parasztgazdaságok túlnyomó Oros Iván: A birtokszerkezet Magyarországon. Statisztikai Szemle, 80. évfolyam, 2002. 7. 19
