Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)
A Parasztpárt szerepe az új nemzeti kormány létrehozásában
Kormány megalakulásáról. Január első hetében kerültek el Heves községbe, ahol Malinovszkij marsall főhadiszállása volt. Kovács Imre mindenképpen a marsallal szeretett volna érintkezésbe lépni, ám erre nem került sor. Többször kihallgatták, ellenőrizték elmondott élettörténetét, de magas rangú vezetővel nem találkozott, valójában az eseményektől elzárva kényszerült heteket eltölteni. Sokan vannak - s magam is ezt a nézetet osztom - akik kétségbe vonják, hogy Kovács neve nem lett volna ismert Malinovszkij marsall törzskara, a seregtest politikai osztálya előtt. A támadó alakulatok mögött felvonuló támogató csapatok feladatai közé tartozott az is, hogy felkutassák és azonosítsák azokat a személyeket, akiket a szovjetek be kívántak vonni az új közigazgatás kiépítésébe. Kovács Imre a háború utáni Magyarország egyik remélt vezetőjének számított. Valószínűsíthető tehát, hogy az ő esetében megtörtént személyének azonosítása, s más érdekek vezérelték a szovjet szerveket abban, hogy fogolytáborba irányították. Mivel január végén már működött a debreceni ideiglenes magyar kormány, s kemény csatározások zajlottak a kormányon belül a kommunista és a polgári erők között, ezért feltételezhető, hogy Kovács Imre jelenléte ebben a helyzetben inkább nehezítő tényező lett volna. Bizonyíték egyelőre nem került elő arra vonatkozóan, hogy Kovács bekapcsolódását a politikai kibontakozásba tudatosan hátráltatni szerették volna az oroszok, de mindenesetre gyanúsak a körülmények, amelyeket kihallgatásairól önéletrajzírásában elbeszél. Az is megmagyarázhatatlan, hogy a Nemzeti Parasztpártnak a kormányban jelen lévő tagjai miért nem tettek lépéseket Kovács felkutatása érdekében. Február 8-án Kovács megszökött abból a transzportból, amely a gödöllői fogolytáborba szállította, s 1945. február 11-én szerencsésen visszaérkezett Budapestre. Cserépfalvi Imrénél húzta meg magát. Cserépfalvi ekkor már kapcsolatba lépett a Tisza Kálmán téren berendezkedett kommunista párti központtal, s ők a Szabadság című napilap kiadásával bízták meg. A következő napon Kovács elkísérte Cserépfalvit az Atheneaum nyomdába, ahol a Szabadság című lapot nyomták. A nyomdából a Tisza Kálmán térre mentek. Kállai Gyula és Vas Zoltán kitörő lelkesedéssel fogadták Kovácsot. Vas akkoriban a budapesti közigazgatás