Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)
Parasztsors a huszadik század első harmadában
Áchim is felvette a kesztyűt és saját lapjában cikkek sorát publikálta „Békésmegyei fotográfiák" címmel. Zsilinszky két fia, a 26 éves Zsilinszky Endre ügyvéd és a 24 éves Zsilinszky Gábor 1911. május 14-én behatoltak Áchim lakásába, s a parasztvezért a verekedéssé fajult szóváltás közben két pisztolygolyóval megsebesítették. Áchim súlyos hasüregi sérüléseket szenvedett, a sebekbe másfél nap szenvedés után belehalt. Később a Zsilinszky testvéreket (önvédelem címén) az esküdtek felmentették a gyilkosság vádja alól. A történet azért érdekes, mert az 1930-as és 1940-es években Bajcsy-Zsilinszky Endre lesz a parasztpárti törekvések egyik legfontosabb támogatója, s a társadalmi reformok szószólója a magyar Parlamentben. Az egyletek és egyesületek szerveződése mellett, lassan elindult a parasztság politikai szervezkedése is. A kísérletek közül a Nagyatádi Szabó István vezette Függetlenségi ’48-as Országos Gazdapárt bizonyult a legígéretesebbnek. 1910- ben már hárman képviselhették a pártot a Parlamentben. 1919 januárja és márciusa közt a Berinkey-kormányban Nagyatádi a földreform ügyeinek intézésével megbízott tárca nélküli, majd népgazdasági miniszter lett. Az 1920. évi XXXVI, törvényben megalkotott földreform Nagyatádi Szabó István nevéhez kötődik, aki mint földművelésügyi miniszter tevékeny részt vállalt annak végrehajtásában. Az intézkedés nemcsak a mezőgazdasági munkások gondjait enyhítette, hanem életképessé kívánta tenni a rendszer támaszának tekintett középbirtokokat, ám ezzel együtt megőrizte a nagybirtokok hagyományos szerkezetét is. A reform a megművelhető földterület 4 %-át, a nagybirtokok területének végül is jelentéktelen hányadát, a tanyaközpontoktól legtávolabb fekvő, legnehezebben megművelhető területeket érintette. A földosztás során 0,66 millió hektár földet vettek csak igénybe. Ebből kb. 432 000 hektárt kisembereknek juttattak és több mint 200 000 fő volt azoknak a száma, akik házhelyet kaptak. 1920 és 1936 között 300 000 vidéki család jutott házhelyhez. A juttatások következtében több százezerrel, 771 000-re nőtt a 2,9 hektár alatti birtokosok száma. A földéhség megmaradt Magyarország új határai között is, a meggyengített reform intézkedései csak látszólag változtattak az állandósult feudális állapotokon. A paraszti tulajdonra épülő, jövedelmezően működő agrárszervezet kialakulása mrnrnm 17
