Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)

A Parasztpárt szerepe az új nemzeti kormány létrehozásában

recenben, míg a Parasztpárt tényleges vezetői, Kovács, Farkas Ferenc, Szabó Pál Budapesten maradtak, s próbáltak valamit tenni a város megmentéséért.

A Nemzeti Parasztpárt tehát ott bábáskodott az újjáalakuló államigazgatás bölcsőjénél, részese lett az új legális államhatalomnak. Az 1939-es pártalapításnak beérett a gyümölcse. Különösen azért is, mert az új kormány egyik legfontosabb intézkedésének a földosztás minél gyorsabb végrehajtását tekintette. Erdei a következőket írta 1944 decemberében naplójába:

„...Kiderült, hogy irtózatos feladatot kell vállalnom: a belügyminiszter- séget. Ez pont az, amire nem készültem, de nem lehet kitérni. ... Pénteken történt a kormányalakítás és nem minden kulissza mögötti birkózás után lettem belügyminiszter és kaptam egy kommunista és egy kisgazda államtitkárt. S pártunk egy földművelésügyi államtitkárságot Szabó Ferenc orosházi mezőgazdasági középiskolai tanár személyében. ”22'

Gerő Ernőnek egy 1944 decemberében Rákosihoz írott leveléből megtudható,228 hogy Erdei eredetileg a Kommunista pártba szándékozott belépni 1944 végén, ám végül abban egyeztek meg a Szegedre érkezett moszkvai kommunistákkal, hogy marad a Nemzeti Parasztpártban. A közöttük lévő szoros kapcsolat, ami talán nem is csak pusztán kapcsolat volt, hanem együttműködés, meghatározta Erdei további ténykedését. Erre utal az a rövid megjegyzés, mely szerint nem tudott kitérni a belügyminiszteri felkérés elől.

Erdei sajnos eltért azoktól a megállapodásoktól, melyeket 1944 szeptemberében a népi írók összejövetelén tett, s megszegte Püski Sándornak 1944. szeptember végén tett ígéretét is. Püskit nem is értesítette a Nemzetgyűlés alakulásáról, pedig tudta, hogy Békésen van a házaspár. Később, Békésen lezajlott első talál22/ Erdei Ferenc naplójából. Közéteszi Hanák Gábor. História, 1982/2. 17. o.

228 ..Erdei Ferenc kérte a pártba valófelvételét. A határozatunk az, hogy felvesszük, de titokban tartjuk a dolgot. Igyekszünk ezt a dolgot még ma tető alá hozni, mert az a véleményünk, hogy addig kell ütni a vasat, amíg meleg. ” Gerő Ernő levele Rákosi Mátyásnak, 1944. december 28. Moszkvának jelentjük... Titkos dokumentumok 1944—1948. Szerk.: Izsák Lajos - Kun Miklós. Századvég, Budapest 1994. 13. o. További árulkodó momentum, hogy ugyanebben a levélben Gerő felsorolta a Nemzetgyűlés Politikai Bizottságába delegált Kommunista párti személyeket, név szerint „Nagy Imre, Gerő, Révai, Schinner, Erdei".

178