Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)
A Parasztpárt szerepe az új nemzeti kormány létrehozásában
mint a szövetkezet vezetője intézte a beszerzést, a szállítást. A parasztpárt szervezésére nem nagyon jutott idejük, egyébként is ígéretük volt rá, hogy Szegedről felkeresi őket az egyik Moszkvából érkezett kommunista vezető, akivel meg tudják beszélni a továbbiakat. Erre november 7-én került sor. Makón találkoztak Vas Zoltánnal, akit Moszkvából küldött a Kommunista Párt Szegedre, hogy felkutassa azokat a személyeket és szervezeteket, akikkel egy új népképviseleti szervezetet meg lehet alakítani, s amely szervezet hivatalosan megkötheti a fegyverszüneti megállapodást, s bejelentheti Magyarország kapitulációját. Erdeit magával vitte Szegedre, ahol november 12-éig maradt, s ez idő alatt minden Moszkvából érkezett kommunista vezetővel kapcsolatba került. A legmélyebb benyomást Révai József tette Erdeire. 1944. december 2-án alakították meg a Kisgazdapárt, a Kommunista párt és az Erdei által képviselt Parasztpárt részvételével a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot, döntöttek egy közös újság elindításáról Délmagyarország címmel, melynek szerkesztését Erdei Ferencre bízták. Az elkövetkező hetekben Szeged és Makó között ingajáratban közlekedett. Kovács Imre elképzelése megvalósulni látszott. Erdei a legmegfelelőbb időben érkezett Szegedre, amikor az éppen megérkezett kommunista vezetők kapcsolatokat kerestek az itthoni demokratikus szervezetekhez. Erdei neve ismert volt előttük, s ráadásul Makón és Szeged környékén - pontosan Erdei miatt — a Parasztpárt népszerű volt. Bár maga a párt szervezetten soha nem működött, de a Szabad Szó előfizetői csoportjai léteztek, az a látszat keletkezett, mintha egy működő, tagsággal és szervezetekkel rendelkező politikai csoportosulás nevében lépett volna fel Erdei. Az alakuló demokratikus intézményrendszerben tehát már keletkezése pillanatában szerepe lett a Parasztpártnak, sőt Erdei helyismerete és írói, újságírói jártassága miatt meghatározó befolyásra tett szert. November 19-én megjelent a Délmagyarország első száma, megindult a pártok szerveződése. Szegeden ekkor a Moszkvából érkezett kommunisták voltak a kibontakozás motorjai. Ott volt Gerő Ernő, Farkas Mihály, Nagy Imre, Révai József, Vas Zoltán. A magyarországi pártok és mozgalmak képviselői közül Erdei volt a legismertebb személy, a többi párt részéről inkább helyi párt^ezetők vettek részt a szervezkedésben. December 3-án egy nagygyűlés keretében sor 174