Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)
A Parasztpárt a nemzeti ellenállás élvonalában
legalább is mindjárt az elején biztosítani tudják. Máris biztosítani tudják azonban a szellemi szabadságukat és az irodalmi munkájuk folytatását.><219 Megállapodás született tehát arról, hogy az írók szellemi szabadságát szent dolognak tekintik, s szolidaritást fognak vállalni egymásért a háború után, bármi történjen. Püskit megbízták egy irat elkészítésével, melyben a népi mozgalom fontos személyiségeinek rövid életrajza, valamint legfontosabb műveikből vett idézetek szerepeltek volna. A kiadvány végül is nem készült el, mert Románia háborúból történt kiugrásával felgyorsultak az események Budapesten is, és Püskiék szeptember végén hazaköltöztek Békésre. A megbeszélésen részt vevő Féja Géza - aki Tamási Áronnal együtt megrökönyödve fedezte fel a S'zabad Szó körül csoportosulok egyértelmű összetartását - úgy nyilatkozott, hogy Darvas József, Veres Péter és Erdei Ferenc „.. feltétlen jóhiszeműségével, hivatottságával s magyar hűségével tisztában vagyok. ” E kijelentésével már arra utalt, hogy a háború utáni években, bár útjaik vélhetőleg külön fognak haladni, ám a gondolati és felelősségvállalási közösség össze fogja kötni őket. A megbeszélés alapján eldőlt, hogy a Nemzeti Parasztpártot újraélesztik, s annak keretében folytatják politikai tevékenységüket. A Püski Sándornál lezajlott tanácskozáson nem volt ott Kovács Imre. Másnap kereste fel Piiskiéket, ahol már csak Veres Péterrel találkozott. Ekkor tájékoztatta Verest, hogy a nemzeti ellenállás földalatti mozgalmában tevékenykedik, mint a Nemzeti Parasztpárt delegáltja. Kovács Imre valóban tevékeny szereplője, sok esetben kezdeményezője volt a háborúellenes szerveződéseknek. Tetteivel hozzájárult egy lehetséges kibontakozáshoz. Mindvégig egyedül képviselte a szervezkedésben a Parasztpártot, de mindvégig következetesen a Parasztpárt képviseletében delegálta magát. így válhatott a Parasztpárt a nemzeti ellenállási mozgalom részesévé, s a háború után a kibontakozás fontos szereplőjévé. Kovács meghatározó szerepet játszott a sikertelen kiugrási kísérlet előkészítésében, a Horthy kormányzó és a Magyar Front közötti kapcsolatfelvételben. Az első Memorandumon - amelyet a Magyar Frontba tömörült pártok vezetői 21' Püski Sándor: Könyves sors, magyar sors. Püski Kiadó, Budapest, 2002. 59. o. 167
