Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)
Pártszervezés a Szabad Szó körül
elítélte, ugyanakkor természetesnek is rartotta, mert a népi mozgalom csak a kiindulópontban, azaz a parasztság helyzete megváltoztatásának szükségességében volt egységes, annak megvalósításában már nem. „Ne követelje Kállai Gyula a választóvonalat, mert azt még akkor meghúztuk, amikor nein volt konjuktúrája a demokráciának, s már akkor elhatároltuk magunkat a szélsőjobbra tolódott népi íróktól, amikor az ellenkező állásfoglalás a leghátrányosabb volt!” - emlékeztetett az 1941-42-es népi írókról folytatott vitára. A szocializmus és a parasztság viszonyát érintő megállapításokra Kovács Imre azzal válaszolt, hogy más a stratégia és más a taktika. A Parasztpárt nevében kijelentette, hogy ők soha nem változtattak stratégiai céljaikon, ám taktikai lépéseiket mindig a valósághoz igazították. Veres Péter is felháborodott Révai kinyilatkoztatásain, mert mi viszont „... azt állítjuk, ■hogy a szocialista rend felépítése a dolgozó parasztság tényleges hívő közreműködése nélkül Magyarországon nem lehetséges. ’“02 A Szabad Szó „munkatársai nem rázzák az ökleiket és nem csikorgatják a fogaikat. A mi igazságunk, a magyar nép életjoga annyira világos és vitathatatlan, hogy felesleges a nagy hang, a száj tépő kiabálás, a hazudozás és az ellenfelek rágalmazása. ”2(b - írta Veres Péter, elutasítva a könyv kioktató stílusát. A Szabad Szó soha nem volt harsány, vádaskodó, alaptalanul semmikor nem vitatkozott nézetekkel. Érveket sorakoztatott fel, bár kétségtelenül mély érzelmi tartalommal. Nem volt megalkuvó semmilyen kérdésben. A Szárszói találkozó által gerjesztett vitában is kitartott a józan, de sajátos magyar út koncepciója mellett. Kovács Imre 1944 januárjának legelején ugyanis elutasítóan elemezte a harmadik oldal politikáját, melyet sokan Németh László személyes megtámadásának fogtak fel, s azóta is számtalanszor felidézik és elítélik.202 * 204 Kétségtelen, hogy Kovács kendőzetlenül és metszőén fogalmazott - mint minden alkalommal amiért később maga is sajnálkozását fejezte ki,205 ám tagadhatatlan, hogy abban a politikai helyzetben erre volt szükség. Németh László nagy hatású, ismert és 202 Veres Péter: Az író politikája. Magyar Csillag, 1944. 1. szám, 12. o. 2!)' Veres Péter: A mi szavunk. Szabad Szó, 1943. december 19. 3. o. 204 Kovács Imre: A harmadik oldal, vagy a politika elefántcsonttornya. Szabad Szó, 1944. január 2. 3. o. 205 Kovács Imre: Németh László megkövetése. Új Látóhatár, 1960. 2. szám. 155
