Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)

Pártszervezés a Szabad Szó körül

márciusi emlékezéseknél a Szabad Szó szerkesztőségi munkatársai jelentek meg a szervezők élén. Köszönhető volt ez elsősorban a rendkívül mozgékony, s nagyon kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkező Kovács Imrének, aki gyakorlatilag a háborús években nem csak szerkesztette a Szabad Szót, hanem a Nemzeti Parasztpárt képviseletét is jelentette a különböző antifasiszta szervezetekben. Jó kapcsolatai voltak az illegális kommunisták felé éppúgy, mint a polgári erők, sőt még a kormányzat berkein belül „ingadozók” felé is.

Ekkor már nem a parasztegység megteremtése volt az igazi feladat, hanem a nemzeti függetlenség megőrzése. „Vannak korok, amidőn oktatni már csak példával lehet."192- írta naplójába Illyés Gyula 1940 nyarán. A cselekvéshez azonban nyilvánosság, megbízható emberek, mozgósítható tömegek, s elsősorban határozott vezetés kellett. A Szabad Szó ezeket a lehetőségeket nyújtotta az ellenállásnak. Nem véletlen, hogy Móricz Erzsébet a Kelet Népe megjelentetésének válságos időszakában azt írta édesapjának, hogy „... a Kovács Imrének van 36 000 előfizetője, és azok mind munkások. Hát akkor, ha mi azoktól átvennénk csak ezret is, az biztosan előfizetne a 36 ezerből. ... Nekem egyedül Kovács Imrének az előfizetőihez lenne kedvem, de ezt meg kell bes[z]élni Kovács Imrével, hogy hajlandó-e ideadni az ő névsorát, akik nála előfizetők. Mert ha igen, akkor nagyszerű. ”193 A Szabad Szónál kialakított terjesztői hálózat közismert és elismert volt a budapesti sajtókörökben, s ez hatalmas előnyt biztosított számára.

A Parasztpárt már a háború alatt is politikai erő volt. Sokan próbálták az elmúlt évtizedekben megkérdőjelezni ezt. Kétségtelen, hogy nem voltak képviselői az Országgyűlésben, mint például a Kisgazdapártnak vagy a Szociáldemokrata pártnak. Tagadhatatlan, hogy nem lévén bejegyzett párt, nem volt pártkasszája, nem voltak megnevezett szervezetei, de volt egy lapja, amely hatalmas példányszámban jutott el az emberekhez. Még a mai példányszámadatok között is tekintélyes helyet foglalna el a Szabad Szó akkori megjelenésének darabszáma. Azt

192 Illyés Gyula: Naplójegyzetek 1929-1945. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1986. 155. o.

193 Móricz Erzsébet levele Móricz Zsigmondhoz. Budapest, 1942. március 14. Idézi: Móricz Zsigmond, a Kelet Népe szerkesztője. Szerk.: Tasi József. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest 1988.1. kötet. 437. o.

150