Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)

Pártélet a Szabad Szó oldalain

pártélet a Szabad Szó oldalain

A Parasztpárt engedélyt ugyan nem kapott működéséhez, ám a Szabad Szó olvasóin keresztül sokkal intenzívebb „pártéletet” élt, mint sok legális párt, nem is szólva az illegalitásban nyomorgókról.

Időközben a Szabad Szó anyagilag is válságba került. Féja és Szabó Pál kapcsolata ugyanis 1940 áprilisában végérvényesen megromlott, így Féja megvált a Szabad Szótól. A lap átvételekor Mezőfinek a kért 70 000 pengő egy részét fizették csak ki készpénzben, s a hitelre kiáüított váltók Fájára eső részét Szabó Pálnak és B. Farkas Ferencnek kellett átvállalnia. Szabó Pál látva az anyagi gondokat tárgyalást kezdett Csoór Lajossal - az Igazság című lap kiadójával -, ám ez azzal a veszéllyel járt, hogy a Szabad Szó vagy megszűnik, vagy teljesen jobboldali befolyás alá kerül. Társait Szabó nem tájékoztatta, s a tárgyalások sem voltak eredményesek. Szabó Pál visszaemlékezésében megírta, hogy pénzkereső műveletei során egy alkalommal Fenyő Miksa azt ajánlotta neki, hogy ne foglalkozzanak a lap hasábjain a földosztás kérdésével, s akkor biztos kapnak pénzt a befektetőktől, de erre Szabó nem volt hajlandó. Az anyagi gondokat Szabó Pál nem osztotta meg a szerkesztőséggel, egyre mogorvább, befelé fordulóbb lett. Június elején azt tervezte, hogy egy korlátolt felelősségű társaságot alapít Mihályfi Ernővel, a Magyarország című lap volt főszerkesztőjével, akinek lett volna pénze a további kiadásra. Az ebben az időben Huszton katonai szolgálaton lévő Kovács Imre megtudva Szabó lépéseit, rendkívül ingerült levélben tájékoztatta a tulajdonosokat véleményéről: „Pali tettét soha nem fogom megbocsátani: a lap ügyét, amint lehet a kezembe veszem és végleg rendet teremtek, tovább semmiféle szélhámosságot

130