Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)
A Nemzeti Parasztpárt megalapítása
1939 júliusának második felében a Kommunista Párt Központi Bizottsága hazai megbízottjának, Kulich Gyulának a kezdeményezésére Darvas, Donáth, Kovács Imre, Pollner György és Kulich összeültek, hogy megvitassák az együttműködés lehetőségeit. Megállapodtak a teendőkben is, amelyekben visszaköszöntek Révai Józsefnek és más emigráns vezetőknek a munkás-paraszt- értelmiségi-polgári összefogás kialakításáról vallott nézetei. Ugyanakkor egy 1939. augusztus 16-i rövid jelentés elítélte a pártalakítást. E jelentés elvben egyetértett egy új, radikális parasztpárt megalakításával, de élesen ellenezte a pártalapítást az adott időpontban, attól tartva, hogy ez meggyengíti a Kisgazda- pártot. Az emigráns kommunista vezetés ugyanis úgy vélte, hogy' Eckhardt Tibor távozásával a Kisgazdapárt demokratizálódni fog. Ugyanakkor borúlátóan ítélték meg az NPP kilátásait, mint az események bizonyították, egyáltalán nem alaptalanul. A második világháború kirobbanásának napján, 1939. szeptember 1-jén, a Teleki-kormány kiáltványban fordult az országhoz. A rendkívüli külpolitikai helyzetre utalva, és hangsúlyozva, hogy „...az államok egész sorozata, közöttük több közismerten semleges állam különleges intézkedéseket tett”13' a kormány bejelentette, hogy életbe lépteti a kivételes állapotot. Ezzel egyidejűleg e^ész sereg rendelet jelent meg az egyesülési és a gyülekezési jog korlátozásáról, az internálási rendszer kiterjesztéséről, a rendőri felügyeletről, több száz ipari anyag zár alá vételéről, a munkaidő-korlátozás és a fizetett szabadság felfüggesztéséről. Több korlátozás lépett életbe a sajtó területén is. Bevezették a külföldről érkező lapok ellenőrzését. Végrehajtására a Miniszterelnökség mellett egy új hivatalt létesítettek. Korlátozták a politikai napilapok terjedelmét, és többféle nyomdai megszorítást rendeltek el. így például csak a fekete nyomdafesték alkalmazását engedélyezték, illetve megszabták a címbetűk maximális méretét. Megtiltották az úgynevezett mutálási gyakorlatot, amely lehetővé tette a napilapok számára egy korábbi vidéki és egy frissebb p;sti változat megjelentetését. A legfontosabb sajtópolitikai intézkedés azonban a sajtóellenőrzésről szóló 8140/1939. 137 Vásárhelyi Miklós: A bilincsbe vert beszéd. Irodalom Kft., Budapest 2002. 116. o. 120
