Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)
A Nemzeti Parasztpárt megalapítása
Az alapítás körülményeiről Darvas József egy rövid cikkben114 115 számolt be a Szabad Szó olvasóinak, inkább csak sejtetve, mintsem leírva a*történteket. Hét évvel később Darvas, visszaemlékezve az alapítást övező konspirációra, felfedte az írás hátterét: tyA stiláris ravaszkodás minden eszközét igénybe kellett vennem, hogy kijátsszam a cenzúrát, s ugyanakkor mégis tudassam szerte az országban feszült várakozásban és égő türelmetlenségben élő parasztjainkkal: megalakult, elindult az önálló parasztpárt.,n15 Az értekezlet estéjén az alapítók a Korona vendéglőben találkoztak közös vacsorára, ahol Farkas Ferenc felkérte Szabó Pált az elnöki teendők ellátására, amit ő elfogadott. A vacsorán már csak húszán-luszonöten lehettek jelen, ezért Szabó csak úgy vállalta az elnökséget, hogy azt majd később egy nagyobb létszámú gyűlés is megerősíti. Erre 1939 nyarán került sor egy irodalmi esten, ahol az összejövetel apropója ismét Szabó Pál tíz éves írói tevékenysége volt. A találkozón megjelent Móricz Zsigmond is, ott voltak szinte teljes létszámban a népi írók, s több mint száz parasztvendég. Az irodalmi est keretében közfelkiáltással erősítették meg a jelen lévők elnöki funkciójában Szabó Pált. Emlékezzünk meg H. Szabó Imre, mint a párt egyik kezdeményezőjének, az alapítás házigazdájának további sorsáról is. A rendőrség másnap újból megidézte, rendőri felügyelet alá helyezte. Harmadnap a felügyeletet megszigorították úgy, hogy a lakásának kapuján kívül csak munkahelyére távozhatott és vissza. Betiltották az újságját, törölték a sajtókamarából, ami azt jelentette, hogy nem írhatott többé cikkeket, s vád alá helyezték a magyar nemzet megbecsülése elleni vétség, rágalmazás, kormányzósértés és osztály elleni izgatás címén. Még fogva tartása idején írta neki Kovács az alábbi biztató szavakat: „Mély megdöbbenéssel olvastam leveled, üldöztetésedben teljesen együtt érzek Veled: é?i tudom, hogy mit jelent az! Úgy látszik, kiirtásunk határoztatott el. ” Sorsát vállalta, pedig még 1945 után is ki volt téve az üldöztetésnek. 1968. január 23-án hunyt el, akkor már megbecsüléstől övezve. Temetésén Raffai István hírlapíró búcsúztatta: „Tiszteletetparancsoló, lázas munkatempóban dolgozott mindig. S ha olykor tévedésekbe sodorta is nyugta114 Darvas József: Makó után. Szabad Szó, 1939. július 9. 1. o. 115 Darvas József 1939. június 29. Szabad Szó. 1946. június 29. 1-2. o. 109
