Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)

A Nemzeti Parasztpárt megalapítása

var bejáratán, hanem a kerítés egy résén keresztül tudott kijutni az állomásról Hajdú Németh Lajos kisgazdapárti képviselőjelölttel együtt. A strandon Erdei Ferenc öccse, Erdei Sándor igazította útba őket, s kísérte el mindkettőjüket egy a Maroson lehorgonyzott dereglyére.

Erdei makói születésű révén pontos helyismerettel rendelkezett, így az előkészületek során felkészült a rendőrség várható beavatkozására. A gyűlés napjának reggelén egy motoros uszályt bérelt ki a Maros partján, s végül erre szálltak tel a pártalapításra igyekvők. A hajó egyik tulajdonosával, Gesztesi Mihály homokkitermelővei egyezett meg, s mi sem bizonyítja jobban a titokzatos szervezkedés átgondoltságát, hogy az uszály társtulajdonosa, sőt a dereglye főgépésze sem tudott semmit az előkészületekről. A Margit nevű dereglyét a vízfolyással szemben egy Miska nevű rozzant motoros hajó vontatta. Az előre megbeszéltek szerint a vendégek két helyszínen, a strandnál és a hídnál szálltak fel az uszályra. A városba összesereglettek közül az uszályon talán negyvenen, ha lehettek. A Szabad Szó szerkesztőségéből ott volt Szabó Pál, Kovács Imre, Darvas József és bisztrai Farkas Ferenc. A makóiak közül Erdei Ferenc, Erdei Sándor, H. Szabó Imre. Biztosan tudható, hogy ott volt Hódmezővásárhelyről Takács Ferenc szociáldemokrata képviselő, Szolnokról Guba Mihály, Szentesről Nagy Pál, Kisújszállásról Nánási László, Nagylózsról Hajdú Németh Lajos.

Nem lényegtelen az sem, hogy kik nem mentek el az írók közül a pártalapításra. Veres Péterről tudni lehet, hogy értelmetlennek tekintette az összejövetelt, s ellenezte a parasztpárt megalapítását. Féja Géza sem ment el Makóra, az ő útjai akkor már egészen másfelé jártak, rövidesen a jobboldali Magyarság munkatársa lett. A népi írókkal való szakításának ékes példája volt, amikor a Héjjas Iván nevével fémjelzett Rongyos Gárda nevű fegyveres szabadcsapat által kiadott Sorakozó című hetilap első száma vezércikke megírására vállalkozott, 1939 februárjában Valódi magyar fajvédelmet! címmel. Féját, mint a szociális kérdéssel is sokat foglalkozó publicistát ekkor már elkápráztatták — a katonai sikerek mellett - a német szociálpolitika sikerei is.

Nem ment el Makóra Szabó Zoltán sem. Szabó Zoltán 1938 tavaszán az akkori belügyminiszter, Keresztes-Fischer Ferenc személyes felkérésére elvállalta

106