Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)
A Nemzeti Parasztpárt megalapítása
szólított fel, hogy a kisparasztság lehet csak az a réteg, amely az egyedüli biztosítéka a megújulásnak. A következőkben a létrehozandó paraszti szervezet feladatául a parasztságnak középosztállyá emelését jelölte meg, illetve indokolta, hogy a pillanat elmulasztása nemzethalált és visszafordíthatatlan folyamatokat gerjesztene. Következő kérdésében egyértel mivé tette, hogy az új szervezet nem fogadhatja el semmilyen idegen hatalom befolyását az ország ügyeinek intézésébe, és a parasztság az egyedüli társadalmi osztály, mely a nemzetfenntartó szerepre alkalmas lehet. Kétségtelenül fontos és pontos kérdéseket fogalmazott meg, ám ezekre a kérdésekre nem lehetett elutasítóan válaszolni, s végeredményben még csíráját sem tartalmazta egy valódi politikai szervezet célkitűzéseinek. Ugyanakkor viszont eg)7 olyan kezdeményezés volt, mely elől már nem lehetett kitérni. Az a kérdésre, mely szerint „...hajlandó vagy-é részt venni az önálló parasztmozgalom (48-as parasztpárt) megszervezése érdekében Makóra Péter-Pál napjára összehívandó értekezleten’ csak konkrét igen vagy nem lehetett a válasz. Ráadásul H. Szabó levelében leírta, hogy a felkérést elküldte Féja Géza, Szabó Pál, Kovács Imre, Darvas József, Veres Péter, Juhász Géza, dr. Szabó Lajos, B. Szabó István, dr. Erdei Ferenc és Simándi Pál részére is, azaz szőnyeg alá sem lehetett már söpörni a kezdeményezést. H. Szabó egy valódi puccsot hajtott végre, ráadásul teljesen egyedül. Az évek óta tartó tehetetlen vitát vágta ketté egyértelmű állásfoglalást kérő levelével. A kérdezettek megnyilatkozása olyan volt, mintha egy szelepet nyitottak volna ki. Egy hét leforgása alatt az ország legtávolabbi kis településéről is megérkezett a válasz: igen, igen, elfogadjuk, helyeseljük, ott leszünk! A gondolatot sokan helyeselték, de a részvételtől legalább annyian húzódoztak. B. Szabó István kisgazdapárti képviselő nem tartotta megfelelőnek a parasztpárti elnevezést, inkább a Független Magyarpárt nevet javasolta, de egyben jelezte is, hogy nem fog elmenni a találkozóra, mert parlamenti mandátuma nincs még igazolva, így más pártba nem léphet be. B. Szabó kisgazdapárti színekben bekerült a Parlamentbe, s leveléből kiviláglik az, amivel majd szembe kell néznie a későbbiekben a szervezőknek, mely szerint a megválasztott kisgazda 99