Gombos Zsuzsa (szerk.): Egy barátság utolsó felvonása. Gombos Gyula és Szijgyártó László levelezéséből 1973-1983 (Lakitelek, 2013)
1982
sára is esküdött; ez már túl szép. Laci hazajönne? Amióta elment, egyetlen levelet kaptam tőle, s akkor valami olyasmit írt, hogy még levelezni sincs kedve az óhazával, ne is nagyon válaszoljak neki. Most másként látná a dolgokat? Persze ez csak szónoki kérdés, nem Neked kell válaszolnod rá. Továbbra is jó egészséget kívánunk Mindkettőtöknek, drága Violámnak sok kézcsók és csók, téged, Gyulám, sokszor ölellek, Irénem mindkettőtöket ölel-csókol! Laci * New York, 1982. december 2. Kedves Lacikám és Irénkém! Sajnálom, hogy Püski Sanyi megint a bal kezét használta, s nektek egy Király Istvánnak dedikált példányt vitt a Sz. D. antológiából20. Évekkel ezelőtt dedikáltam Sanyiéknál néhány példányt e könyvemből azzal, hogy ő hazaviszi (abban az évben is ment). Akkor neked is dedikáltam egyet. S most, hogy kértél belőle, nem is értettem, miért kéred; gondoltam, valakinek oda akarod adni. A most történtek szerint Sanyi a könyveket sohasem vitte haza (nem akaratból, csak a nála szokásos rendszertelenségből); egy darabig valószínűleg ott hányódtak az íróasztala körül, aztán már nem tudták, miért vannak ott, és a család valamelyik tagja, rendre törekedvén, anélkül, hogy beléjük nézett volna, szépen föltette őket a könyvesbolt valamelyik polcára. így könnyen lehet, hogy a neked szánt példányt, dedikálva, már rég eladták valakinek, de az szinte biztos, hogy a Királynak dedikáltat Sanyi most a 20 Szabó Dezső 85
