Gombos Zsuzsa (szerk.): Egy barátság utolsó felvonása. Gombos Gyula és Szijgyártó László levelezéséből 1973-1983 (Lakitelek, 2013)

1982

bér vége felé megy, s ha ti nem kaptátok volna meg az antológiát, vele küldöm.

Egyébként a Kossuth Kiadótól én is kaptam levelet, melyben kér, hogy a szárszói felszólalásomat és az egyik Magyar f/í-beli cikkemet („Félreértés ne essék”) közölhesse az emlékkönyvben. Némi gondolkozás után úgy határóztam, nem járulok hozzá a közléséhez. Ebben nagy szerepet játszott, hogy átnéztem Püskinél a könyv tervezetét (te is szerepelsz benne egy 1942-ből való írásoddal). Ennek alapján nem látom értelmét, hogy e gondos politikai tendenciával egybegyűjtött népes gyülekezetbe megint jámboran besétáljak fekete báránynak. Bár látom, hogy a „Félreértés ne es- sék”-cikkemet jóformán minden igazolta, ami később történt, de ez csak egy csepp a tervbe vett hat-hétszázoldanyi szótengerben. Az egésszel kapcsolatban még sok mást is tudnék mondani, de ez - nem óhajtok fekete bárány lenni - a lényeg.

Az idei nyaralás Szabó Pistáék tóparti házában nagyszerűen sikerült. Végig gyönyörű idő volt s Loli olyan jó egészségi állapotban volt, mint már régen. Többet úszott, mint az utóbbi tíz-tizenöt évben összesen. Most várjuk Szu- szikáékat Párizsból, s velük együtt megyünk át Califomiába (ott még mi sem jártunk soha) az öcsémhez. Szeptember 20- a körül leszünk újra New Yorkban. Remélem, addig ti is írtok.

Mindkettőtöket sokszor ölelünk és csókolunk:

Gyula

*

80