Gombos Zsuzsa (szerk.): Egy barátság utolsó felvonása. Gombos Gyula és Szijgyártó László levelezéséből 1973-1983 (Lakitelek, 2013)

1979

valóban ott voltak, de már másnap reggel mentek tovább New Havenbe. Megállapodtunk, hogy amint elrendezték a dolgaikat, Levente felhív vagy ír.

Alkalomadtán mondanád meg Bálintnak, hogy Szovátára már nem volt értelme írnom, mert én az onnan jött levelet csak New Yorkban vettem kézhez, tehát későn. Az Eluard- kötet ide soha nem érkezett meg. Ezt annál jobban sajnálom, mert menyedet fosztottad meg tőle s teljesen hiába. A Püski- féle tervek további alakulásáról biztos tudsz. Én ennek a változatnak nem nagyon örülök, de majd meglátjuk. Erről részletesebben mesél majd Viola. E jó hírt a végére hagytam: Viola a hó vége felé Pestre megy, hogy rokonait lássa. S persze, titeket is. Pár napon belül mi indulunk Párizsba, Szusziká- ékhoz, s ő onnan repül be, egy-két heti párizsi tartózkodás után, Pestre. De majd Párizsból pontosabb dátumokat írunk.

Addig is mindkettőtöket sok szeretettel ölelünk:

Gyula

*

Püski Sándoréknál

Balról jobbra: Gombos Gyuláné, Gombos Gyula, Püski Sándorné Ilus és Püski István (New York, 1979. június)

48