Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)

Konzultációk és akciók - a készülődés időszaka

szellemi áramlatok képviselve legyenek, amelyek a független magyar közgondolkodás részét alkotják, így például a liberálisok vagy szociáldemokraták is. Kiss Gy. Csaba megemlítette továbbá, hogy az írószövetség alkudozásaival eljátszotta erkölcsi tőké­jét, amit az 1986 decemberi közgyűlésen, majd az azt követő hónapokban megszer­zett. Kiss Gy. Csaba, aki az 1986-os írószövetségi „lázadás” egyik meghatározó sze­replője volt, nem kevesebbet állított ezzel, minthogy az írók szervezete elvesztette a rendszerkritikai küzdelemben megszerzett meghatározó szerepét, és annak helyébe a Magyar Demokrata Fórum és az általa szervezett viták kerültek. Egy másik fontos vitakérdés a parlamentarizmus és a többpártrendszer viszonya volt. Számos felszólaló egyértelművé tette, hogy valódi parlamenti demokrácia nem lehetséges versengő politikai pártok nélkül, illetve a többpártrendszer lehetővé tételé­ről nem szabad lemondani. „... egy parlament csak akkor törvényes, ha van benne szabadon fellépő törvényes ellenzék. Ha nincs, akkor a parlament nem a nép által elfogadott törvényre, hanem csak az egyeduralom fegyveres és civil személyzetére támaszkodhat:’63 - mondta Konrád György. Hasonlóképpen a többpártrendszer elfogadtatásának kikényszerítése mellett érvelt Göncz Árpád is. Mindketten belátták ugyanakkor, hogy a többpártrendszer nem a közeljövő legfeszítőbb kérdése, és elis­merték, hogy először a parlamentarizmus reformját kell előmozdítani. Kis János a parlament felértékelése mellett a párt hatalmának törvényi korlátozását említette meg közvetlen feladatként. Mécs Imre a választási törvény reformját sürgette, Fasang Árpád az országos lista kompromisszumos kialakításának lehetőségével foglalkozott hozzászólásában, Kő­szeg Ferenc pedig az útlevélhez jutás jogi példáján keresztül mutatta be, hogy hová vezet, ha az állampolgári jogokat szabályozó rendelkezést nem a parlament hozza meg, hanem a végrehajtó hatalom. Az erdélyi menekültek ügye sokakat izgatott, ezért nem volt véletlen, hogy az többször is szóba került, néhányan kizárólag arról beszéltek. Németh Géza lelkész a református egyházon belüli Szeretetszolgálat tevékenységét ismertette, és felsorolta, 63 Konrád György: A Magyar Demokrata Fórumhoz. Beszélő (szamizdat) 23. szám. 1988. 233. o. 72

Next

/
Thumbnails
Contents