Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)
Konzultációk és akciók - a készülődés időszaka
szellemi áramlatok képviselve legyenek, amelyek a független magyar közgondolkodás részét alkotják, így például a liberálisok vagy szociáldemokraták is. Kiss Gy. Csaba megemlítette továbbá, hogy az írószövetség alkudozásaival eljátszotta erkölcsi tőkéjét, amit az 1986 decemberi közgyűlésen, majd az azt követő hónapokban megszerzett. Kiss Gy. Csaba, aki az 1986-os írószövetségi „lázadás” egyik meghatározó szereplője volt, nem kevesebbet állított ezzel, minthogy az írók szervezete elvesztette a rendszerkritikai küzdelemben megszerzett meghatározó szerepét, és annak helyébe a Magyar Demokrata Fórum és az általa szervezett viták kerültek. Egy másik fontos vitakérdés a parlamentarizmus és a többpártrendszer viszonya volt. Számos felszólaló egyértelművé tette, hogy valódi parlamenti demokrácia nem lehetséges versengő politikai pártok nélkül, illetve a többpártrendszer lehetővé tételéről nem szabad lemondani. „... egy parlament csak akkor törvényes, ha van benne szabadon fellépő törvényes ellenzék. Ha nincs, akkor a parlament nem a nép által elfogadott törvényre, hanem csak az egyeduralom fegyveres és civil személyzetére támaszkodhat:’63 - mondta Konrád György. Hasonlóképpen a többpártrendszer elfogadtatásának kikényszerítése mellett érvelt Göncz Árpád is. Mindketten belátták ugyanakkor, hogy a többpártrendszer nem a közeljövő legfeszítőbb kérdése, és elismerték, hogy először a parlamentarizmus reformját kell előmozdítani. Kis János a parlament felértékelése mellett a párt hatalmának törvényi korlátozását említette meg közvetlen feladatként. Mécs Imre a választási törvény reformját sürgette, Fasang Árpád az országos lista kompromisszumos kialakításának lehetőségével foglalkozott hozzászólásában, Kőszeg Ferenc pedig az útlevélhez jutás jogi példáján keresztül mutatta be, hogy hová vezet, ha az állampolgári jogokat szabályozó rendelkezést nem a parlament hozza meg, hanem a végrehajtó hatalom. Az erdélyi menekültek ügye sokakat izgatott, ezért nem volt véletlen, hogy az többször is szóba került, néhányan kizárólag arról beszéltek. Németh Géza lelkész a református egyházon belüli Szeretetszolgálat tevékenységét ismertette, és felsorolta, 63 Konrád György: A Magyar Demokrata Fórumhoz. Beszélő (szamizdat) 23. szám. 1988. 233. o. 72