Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)
A Lakiteleki tanácskozók
tehát azzal a felhatalmazással — részben megbízással — érkezett Lakitelekre, hogy a találkozó résztvevőit felsorakoztassa a kormányprogram mögé. Jelenlétének azonban feltételeket szabott. Egyrészt kizárta a meghívotti körből az „ellenzék kemény magját”, mivel az azokkal folytatandó párbeszéd „politikai és intézményi” feltételei tisztázatlanok voltak. Másrészt annak garantálását is kérte, hogy az alkotmány kereteit és a közmegegyezés határait nem lépik át a találkozó végső határozatával. Bejelentette a szervezőknek, hogy előadását Szocializmus, demokrácia, reform címmel fogja megtartani. A szervezők számára nem okozott gondot a Pozs- gay által felsorakoztatott feltételek teljesítése, mivel a Beszélő körhöz tartozókat, azaz a Társadalmi szerződés vitairat szerzőit eleve nem tervezték meghívni, illetve szándékuk pontosan a közmegegyezés alapjainak lefektetése volt. A szervezők 1987. szeptember 5-én Für Lajos nagymarosi házában tartották a találkozó szervezésének végső egyeztetését. A Bethlen Gábor Alapítvány titkárságának tagjain - Kiss Gy. Csaba, Nagy Gáspár, Bakos István, Krasznai Zoltán és Lezsák Sándor mellett ott voltak a szervezők, Bíró Zoltán, Csurka István, Bihari Mihály és Fekete Gyula. Csoóri ekkor már Amerikában volt, ezért a konkrét előkészületekben nem vett részt. Részletesen megbeszélték a helyszínnel kapcsolatos feltételeket, Lezsák Sándor beszámolt az előkészületekről. Egyértelművé vált, hogy Lakiteleken megalakítanak egy szervezetet, melyet nem politikai szerveződésnek neveznek, hiszen akkor az alkotmány értelmében ilyen alapítására még nem volt mód, hanem egy konzultatív tanácsot, mely feladatának a demokratikus reformfolyamatok előmozdítását tekinti. Hosszas vita után - Kiss Gy. Csaba javaslatára - elfogadták, hogy a szervezet elnevezése Magyar Demokrata Fórum legyen. Megegyeztek, hogy a találkozó végén elfogadnak egy nyilatkozatot, melynek megszövegezésével Für Lajost, Kiss Gy. Csabát és Krasznai Zoltánt bízták meg. Azt tervezték, hogy a tanácskozás egyik szünete előtt Bíró Zoltán ismerteti majd a nyilatkozatot, és a végén közfelkiáltással elfogadják azt a jelen lévők. Eldöntötték, hogy Fekete Gyula lesz a levezető elnök, mivel ő az írószövetségi tanácskozások során kellő tapasztalatra tett szert, így remélhető volt, hogy kézben tudja tartani a beszélgetést. A Kádár-korszakban a rendszerrel szemben állók elsősorban az értelmiségből kerülhettek ki, hiszen számukra vált lehetővé, hogy 33
