Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)
A Lakiteleki tanácskozók
A Lakiteleki tanácskozók Térjünk vissza a lakiteleki találkozó előkészületeihez. Amint arról már szó volt, a nemzeti demokraták 1987 tavaszától beszélgettek arról, hogy saját elképzeléseik egyeztetése végett szükséges lenne egy szélesebb körű megbeszélést tartani. 30-40 fős, zárt körű találkozóra gondoltak, elsősorban azokkal a barátaikkal, eszmetársaikkal, akik a megalakuló különféle egyesületekben próbálták közéleti indíttatásukat érvényesíteni, illetve azokra, akik magányos farkasként vettek részt az rendszer torzulásainak bírálatában. Szervezőként elsősorban a Bethlen Gábor Alapítvány titkárai és elnökségi tagjai léptek fel. Vezető szerepet viszont az írószövetségi „lázadók”, és a nemzeti értelmiség új prominensei vállaltak. Miután a második monori összejövetel szervezése megszakadt, a nemzeti demokraták találkozójának lebonyolítása sürgetővé vált. 1987 augusztusában több alkalommal is tartottak megbeszélést róla, nagyobb részt Für Lajos lakásában, melyet egyébként az állambiztonság lehallgatott. A szervezők, Bíró Zoltán, Für Lajos, Kiss Gy. Csaba, Csurka István, Csoóri Sándor (ő augusztus második felében már elutazott Amerikába), Fekete Gyula, Lezsák Sándor és Bihari Mihály megegyeztek abban, hogy a találkozót nem tartják titokban, ám arra csak korlátozott számban hívnak meg résztvevőket. Egyrészt azért, mert nem akarták, hogy az eszmecsere parttalanná váljon, másrészt azért is, mert a helyszín kiválasztása miatt is csak mérsékelt létszámmal számolhattak. Ügy döntöttek, hogy a Lezsák Sándornál lévő, az előző lakiteleki találkozókon jelen volt barátaikat hívják meg, kérve őket, hogy csak 2-3 embert hozzanak magukkal. Kezdetben maximum 100 fővel számoltak, de a létszám folyamatosan emelkedett. Für Lajos próbált művelődési házakkal, intézményekkel, még kempingekkel is tárgyalni, ám sikertelenül, a kiválasztott helyszínek vezetői nem vállalták a befogadás 30
