Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)
Légüres térben
1989 júliusában a pártok iránti szimpátiamérések rangsorában az MSZMP állt az élen, az összes kérdezett 27 százaléka, a választani tudók 37 százaléka szavazott volna rájuk. Jelentősen megváltozott ugyanakkor az állampárt szavazótáborának összetétele. Míg korábban jellemzően az alacsony társadalmi státusúak támogatták a pártot, a nyár végére már a felsőfokú végzettségűek között is egyre többen tekintették magukhoz közelállónak. Az továbbra is jellemző volt, hogy a legtöbben a falvakban, a legkevesebben a fővárosban támogatták, és a fiatalok körében ez a párt volt a legkevésbé népszerű. 1989 nyarán a közvéleménykutatók már azt is megpróbálták meghatározni, hogy milyen indokok alapján neveznek meg szimpatikusnak a megkérdezettek egy-egy politikai csoportot. Az MSZMP melletti kiállás egyrészt a párt addigi politikájának kedvező megítéléséből, az iránta érzett bizalomból táplálkozott, és sokan voltak azon a véleményen, hogy az MSZMP-t tapasztalatai alkalmassá tehetik arra, hogy a válságos helyzetből kivezesse az országot. Többen külsődleges, s nem tartalmi szempontokkal indokolták álláspontjukat: „megszoktam már ezt a pártot”, „tagja vagyok”. A Demokrata Fómm népes szavazó tábora a jó programot tartotta a szervezet erényének, és sokan eszmeiségének, irányvonalának elfogadásával indokolták támogatását. Az MDF ismertségét jelezte, hogy a felmérések során sokan hozták fel azt a - más pártoknál ritkán előforduló - érvet, miszerint a Demokrata Fórumot ismerik a legjobban. Két történelmi párt, a Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt esetében a személyes emlékek, az egyéni vagy családi tradíciók motiválták elsősorban a vonzódást. A Fidesz leginkább azzal nyerte el a megkérdezettek bizalmát, hogy tagjai fiatalok voltak s az emberek elsősorban tőlük várták a reményteljesebb jövőt. Készültek folyamatosan felmérések arra vonatkozóan is, hogy a megkérdezettek melyik pártnak milyen esélyt adtak egy országos választás esetében. Júliusban a válaszolók abszolút többsége még úgy nyilatkozott, hogy az MSZMP fog az élen végezni (61 százalék), s csak nagyon kevesen tartották valószínűnek a többi párt valamelyikének választási győzelmét. Augusztusban már két párt reménykedhetett a győzelemben. A válaszadók az MSZMP esélyeit még mindig kedvezőnek tartották (39 299