Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)
Zavarok az MDF vezetésében
elnökségi ülésen szócsata folyt arról, vajon az Országos Gyűlés felhatalmazása és szándéka szerint járt-e el az elnökség, amikor kimondta a párttá alakulást. Végül úgy döntöttek, hogy kijelölnek egy bizottságot arra, dolgozza ki, miképpen tudna a Demokrata Fórum párhuzamosan mozgalomként és pártként is működni. A bizottság tagja Antall József, Csoóri Sándor, Für Lajos és Csurka István lett. Antall július 7-én levelet írt a bizottság tagjainak, melyben ismertette saját véleményét az MDF belső problémáival és szervezeti kérdéseivel kapcsolatban.261 Antall azt javasolta, hogy a saját álláspontját fogadja el a bizottság és azt terjessze az elnökség elé közös javaslatként. Felidézte, hogy már az első országos gyűlésen érvelt amellett, hogy a párt és a mozgalom párhuzamosan működjön. Antall megismételte akkori javaslatát, maradjon meg a mozgalmi jelleg, MDF Nemzeti Szövetség néven folytassa működését. Az MDF következő Országos Gyűlése mondja ki, hogy azon tagokból, akik politikai pártot kívánnak alakítani, létrehozzák MDF Pártja, MDF Keresztény-Nemzeti Párt vagy MDF Nemzeti Újjászületés Pártja néven azt a szervezetet, mely a pártörvény elfogadása után bejegyzésre kerül és mely a választásokon az MDF szellemiségének megfelelő programmal elindul. Antall ismételten hangsúlyozta, hogy szükség van erős és szervezett politikai pártra, ám azt néppártként, azaz széles választási szövetségként képzelte el. Már elnevezésében is megjelölte, hogy mind a kisgazdapárti, mind a kereszténydemokrata párti szimpatizánsokra is számít, azaz gyűjtőpártként képzelte el az MDF jövőjét. Ez a gondolat nem állt távol a lakiteleki szellemiségtől, ám az MDF alapítói mindvégig azon az állásponton voltak, hogy minden politikai csoportosulás méresse meg magát a választásokon, és csak azt követően kerüljön sor egyeztető megbeszélésekre. Antall javaslatát végül csak július 27-i elnökségi ülésen vitatták meg, és gyakorlatilag nem döntöttek, hanem a következő Országos Gyűlés hatáskörébe utalták. Az elnökség halasztó döntésében szerepet játszott az is, hogy egyre sűrűbb fellegek jelentek meg a politika egén. Szinte naponta került elő olyan ügy, melyben 261 Antall József levele Csoóri Sándornak, Csurka Istvánnak és Für Lajosnak az MDF belső problémáival és szervezeti kérdéseivel kapcsolatban Dokumentumok a Magyar Demokrata Fórum korai történetéből (1987-1989). Szerkesztette: Riba András Lász- ló-Szekér Nóra. Antológia Kiadó, Lakitelek, 2017. 264. o. 287
