Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)
Az Ellenzéki Kerekasztal és a nemzeti demokraták
molni. Nem is beszélve a Bajcsy Társaságról, ahol eleve nem lehetett politikai értelemben vett tagságról beszélni. A találkozón részt vevő szervezetek végül elfogadtak egy közös deklarációt. Az ellenzéki együttműködés szükségességét rögzítő, tulajdonképpen általánosságokat tartalmazó együttes nyilatkozat azonban tartalmazott egy olyan elhatároló mondatot, amely egyben az egész további folyamatra kihatással volt: „A csatlakozás nem alanyi jogon illeti meg a szervezeteket, hanem a résztvevők egyhangú döntéssel fogadhatnak be újabb tagokat. ” A zártságra vonatkozó meghatározás egyben kijelölte a szerveződés szerepét is, azaz olyan elitet hoztak létre, melybe csak a résztvevők egyhangú döntésével lehetett belépni. A már önmagát is Ellenzéki Kerékasztalnak nevező összejövetel következő ülésére március 30-án került sor. A sürgős találkozás indoka az volt, hogy - előbb telefonon, majd írásban is - az MSZMP március 30-i dátummal meghívást küldött az EKA több szervezetének, egy április 8-án megrendezésre kerülő egyeztető tárgyalásra. A telefonon történt megkeresésből kimaradt, így az MSZMP-től nem kapott meghívást a FIDESZ, a Bajcsy-Zsilinszky Társaság és aTDDSZ. Az EKA ülésén hosszadalmas vita alakult ki arról, hogy a szervezetek elmenje- nek-e az MSZMP által kezdeményezett találkozóra. Már a technikai kérdésekben is voltak ellentétek (hány fő legyen jelen egy szervezettől, milyen legyen az elhelyezkedés, stb.), arról szó sem esett, hogy a tárgyaláson az egyes tartalmi kérdésekben mi lenne az EKA álláspontja. Végül elfogadtak egy nyilatkozatot a meghívással kapcsolatosan, melyben egyrészt feltételül kötötték ki, hogy az EKA mind a nyolc szervezete kapjon meghívást rá, illetve ellenjavaslatot tettek a megbeszélés napirendjére is. Az MSZMP a párttörvényt és a pártok működésének infrastruktúráját, az új Alkotmány kérdését, a választójogi törvény részleteit, illetve a gazdasági, szociális, oktatási és kulturális kérdések megvitatását javasolta, ezzel szemben az EKA az alkotmányozás és a választások feltételeiről, a nemzeti kerékasztalon létrejövő megegyezések érvényesítéséről, illetve a bős-nagymarosi beruházás leállításáról kívánt tárgyalni. Az EKA nevében a Független Jogász Fórumot képviselő Kónya Imre küldött válaszlevelet az MSZMP KB-nak címezve - már március 31-én -, személyesen kézbesítve a 263
